Szalai Emil: Előadóművész, gramofonlemez, rádió. Szerzőijogi tanulmány (Budapest, 1935)
IV.
65 tik, ebből arra lehet-e következtetni, hogy az egyezmény erre az alkalmazásra nem terjed ki, jóllehet az új szöveg is, mint a régi is, beszél a 2. bekezdésben „alkalmazásokéról! Meggyőződésem az, hogy az egyezmény irodalmi és művészeti műveli alatt nem érti az előadó tevékenységét, „alkal? mazását”, és az „alkalmazás” alatt nem ért előadói alkalmazást, hanem oly alkalmazást (adaptálást), mely maga is írói mű, zenemű, stb. A köznyelv soha, sehol nem értette az előadó előadói te* vékenységét mű gyanánt. Az, hogy az előadót művész gyanánt említik, nem jelent semmit, mert a művész szónak nem az az értelme, hogy aki művész, az művet létesít. A trapéz? művész is művész. Sem a testi, sem a testi-lelki munkavégzést mű gyanánt nem érti a köznyelv. De a köznyelvi használatnál sokkal plasztikusabb bizo? nyíték van rendelkezésre: Az egyezmény törvényhozója előtt a római konferenciát megelőzően nem volt ismeretlen a be? játszó-előadó produktuma; a 13. cikkben erről már az 1908. évi szövegnél is szó volt, — mégse vétetett be a felsorolásba. De tovább: már az 1928-i római konferenciát megelőzőleg mintegy két évtizeden át pertraktálták a szakkörök a be? játszó?elöadó védelmének dolgát és a római konferencia még se vette be a felsorolásba ezt az alkalmazást, pedig sok százmilliónyi ily „alkalmazás’’ volt már forgalomban föld? kerekségszerte. A római konferencia részéről szándékosan történt, hogy a bejátszó?előadó „alkalmazását” nem vette fel a védelem tárgyai közé. Ennek historikumáról autentikus közlést nyújt dr. Alltér Kálmán ig. miniszteri tanácsos, aki kor? mányunkat képviselte a római konferencián, és aki a konferencián történtekről jelentést terjesztett 33-304/1928. I. M. VII. sz. alatt a m. kir. igazságügyminiszter elé, mely jelen? tés az érdekelt köröknek is megküldetett. Ezen jelentés 17. oldalán szószerint a következők foglaltatnak: „Az olasz kormánynak és a berni irodának közös javast lata az előadóművészeknek az előadott művek tekintetében bizonyos szerzői jogot kívánt biztosítani a mozgó fényképét szét, a mechanikai készülékekre való átvitel és a rádió terén. 5
