Szalai Emil: Előadóművész, gramofonlemez, rádió. Szerzőijogi tanulmány (Budapest, 1935)
III.
46 színmű szerzőjének megadta az Szjt. ezt a jogot, — más mű szerzőjének nem adta meg. Nem is akarta megadni. A német, az osztrák, a svájci törvény és még más országok törvényei más megoldást választottak a lemezzel való nyilvános előadás tekintetében: az Unióegyezmény 13. cikke 2. bek. engedékenységével élve, úgy rendelkeznek, bogy a nyilvános előadás mechanikai készülékekkel (lemezekkel) teb jesen szabad zeneművekre nézve; ha egyszer a lemez a szerző engedélyével, ideértve a kényszerlicenciás engedélyt is, létrejött, akkor a lemezzel nyilvános előadás szabadon tartható. Hogy miért választott a mi törvényhozásunk más megs oldást, mint Németország, Ausztria, Svájc, stb., — ezt felesleges kutatnunk. Tény, hogy más megoldást választott: a szerzői művek három válfajának megadta a nyilvános elő« adás védelmét, de csakis e három válfajnak. Nyoma annak sehol sincs, sem az 52. §*ban, sem másutt, hogy a művek más válfaját is be akarta volna vonni a nyilvános előadás védelmébe akár csak az esetben is, ha lemezzel történik a nyilván nos előadás. Az 52. §. szövegéből ezt annál inkább így kell kiolvasni, mert ez a §. nem a 8. §*t hívja fel, hanem a 6. §. 9. pont* ját, mely — mint fentebb már kiemeltem — egyáltalán nem beszél előadói tevékenységről, se alkalmazóselőadóról, hanem a mű átviteléről, nem disztingválván a tekintetben, hogy az átvitel miként létesül, emberi művészi tevékenységgebe, vagy más tevékenységgel. Ebből még fokozottabb szilárdsággal állapítható meg, hogy nem lehet az 52. §*ba beleolvasni azt, miszerint ez a §. az előadói művészi tevékenység — „ab kalmazás” — nyilvános előadását kívánja védeni, — tehát az előadásnak nyilvános előadását. Hogy a törvény a nyilvános előadásra való jogról rendelkezésnél nem gondolt a lemezt bejátszó előadóra, ez ki* tűnik abból is, hogy az 53. §. bizonyos óvrendszabályokat te« remt a szöveges zeneművekre nézve. Ezeknek rendesen több szerzője van: a zeneszerző és a szövegíró. Az 53. §. a nyilvános előadás joga tekintetében a szöveg szerzőjét egyenest kikapcsolja és a nyilvános előadás szerzői joga tekintetében egyedül a zeneszerzőt állítja be egyedüli rendelkező személy*
