Szalai Emil: Előadóművész, gramofonlemez, rádió. Szerzőijogi tanulmány (Budapest, 1935)

III.

val együtt, mindkét §. egészben, jóllehet a 6. és 8. §-ok egyes intézkedései nyilván alig alkalmazhatók a védett művek egyéb fajaira, pl. képekre, stb. oly műfajokra, melyek nem hallás útján észlelteinek.*)

A védelem tartalmát a mechanikai előadás céljaira szolgáló művészi tevékenységgel járó alkalmazások (lemezek) számára az Szjt. Első Fejezete és a vele kongruens Második Fejezet adja meg lényegben abban, hogy az előadónak a le- mezberögzített alkalmazása az eredeti művel egyenlő védelemben részesül. Ehhezképest nem szabad az előadó lemezbe- rögzített játékát (a lemezt) az előadó — alkalmazó — engedélye nélkül

se többszörösíteni (1. §.), se közzétenni**) (1. §.), se forgalombahelyezni (1. §.),

se tovább átvinni mechanikai előadás céljaira szolgáló készülékre (lemezre) (6. §. 9. pont),

se átalakítani, átdolgozni, stb. (6. §'. 10. pont), se oly lemezek példányait, amelyek forgalombantartása jogosulatlan, árubabocsátani, eladni, más úton terjeszteni, vagy használni (22. §.).

Ezzel a felsorolással nem merítettük ki a védelem tartalmát, mert mellőztük a járulékos természetű részleteket, amelyek hogy mikép nyerhetnek alkalmazást a lemezben rögzített előadásra (6. §. 1., 6., 7., 8. pontok, 9. §. 1—5. pontok, 10. §•) terjedelmes tárgyalásra adna alkalmat, melyet ezúttal kerülni kívánunk; mindenesetre amennyiben lehetséges, alkalmazandók lesznek ezek az inkább járulékos védelmi tartalmak is lemezberögzített alkalmazásra is.

Üjból kiemelendőnek tartjuk azonban itt is, hogy nem az előadás élvezi a 8. §-ból adódó védelmet, hanem maga a lemezberögzített „alkalmazás”, vagyis a lemez maga. Ha Hu- bay Jenő egy lemezre be játszott egy zeneszámot és így létrejött egy lemez, ezt a lemezt Hubay Jenőnek, illetve ha jog* Erről alább bővebben szólunk.

** Azonban a közzététel, mint legelső nyilvánosságra hozatal, itt alig bír jelentőséggel.