Szalai Emil: Előadóművész, gramofonlemez, rádió. Szerzőijogi tanulmány (Budapest, 1935)

II.

33 súlyosan ártalmas és veszedelmes intézmény az a védelem, mely az előadóknak nyujtatik a 8. §-ban következik abból a fizikailag kényszerű és el sem hárítható körülményből, hogy minden írói és zenemű, amikor lemezre alkalmaztatik, okvetlenül és múlhatatlanul előadó által előadatik. Másként, mint előadó előadása által nem kerülhet zene­mű lemezre — lévén a betű, a hangjegy csak írásjel, mely hallhatóvá csak előadása által válhatik. Ennélfogva minden szerző jogához, ha műve lemezre kerül, a 8. §. értelmében okvetlen párosul egy vagy több, esetleg igen sok előadónak szerzőijoga és ahányszor a mű lemezre kerül, annyiszor és annyiféle előadói szerzőijog párosul hozzá — és pedig esetleg olyan előadó szerzőijoga is, akinek semmiféle jogával a zene­szerző összepárosodni, együttmenni nem is akarna. Vagyis: ha az előadónak szerzöijoga statuáltatik, akkor zeneszerző műve nem lehet lemezen előadónak szerzői joga nélkül,*) — fordítva azonban megtörténhetik, hogy előadónak szerzőijoga létezhetik, zeneszerző szerzöijoga nélkül, pl. ha az előadó régi szabad zsoltárt énekel lemezre. Ha így most már látjuk, hogy minden írói és zenemű minden lemezén okvetlen van előadói szerzőijog, és pedig ahány előadó adja elő a művet, annyi új és új előadói szer­zőijog pároisul az írói és zeneműhöz, sőt ha ugyanaz az elő­adó újból előadja lemezre a müvet, mindig új szerzőijogot ád az írói és zeneműhöz; akkor azt a helyzetet látjuk kialakulni, hogy a szerző (író, zeneszerző) szerzőijogára quoad mechani­kai készülék (lemez) annyi külön előadói szerzői jog borul, ahány előadó, ahány gyárnak ahányszor „előadta” azt a mű­vet. Az írói és zenemű szerzőijoga elárasztódik, elboríttatik, és pedig quoad mechnikai készülék elválaszthatatlanul az előadói szerzői jogok beláthatatlan sorával, éspedig a szerző akarata ellenére is, mert az író, a zeneszerző nem szabhatja meg, ki mikor és hol énekelje be, játssza be, — „alkalmazza’’ — a mű­vét. Hogy válogathatna a zeneszerző a tekintetben, hogy a világ mely tájékán mely gyár, mely nyelven, mely előadó ál­*) Legfeljebb az eshetik meg, hogy a zeneszerző müvét oly elő­adó „alkalmazta“, aki nem élvez szerzői iogi védelmet, mert erről lemondott vagy mert az előadó védelmének ideje már lejárt, stb. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom