Szalai Emil: Előadóművész, gramofonlemez, rádió. Szerzőijogi tanulmány (Budapest, 1935)

I.

12

egy egész színlelő-adás az összes szereplőkkel, énekkarral, zenekarral, a rendezők, zenekari karmesterek, énekkari karmesterek, zenekari és énekkari korrepetitorok munkájának eredményével együtt;

d) lemezre felvétetik nagy csoportosulás (pl. 10.000 tornásznak énekprodukciója, melyet karmesterek sora tanított be, egyszerre több karmester dirigál, esetleg gépi szerkezetek dirigálnak, netán nem is az előadás színteréről, bizonyos művészitechnikai berendezésekkel.) Olaszországban és Németországban így dirigáltak a közelmúltban 30.000 személyű felvonulásokat;

e) száz cigányzenekar egyszerre hangversenyez vagy 50 katonazenekar egyszerre. Nálunk pár év előtt az 1000 cigány hangversenyét tartották egy lapdarugópályán ;

f) nagy nemzeti ünnepélyen — pl. kormányzói jubileumi díszszemlén —a zenekarok és énekkarok folyamatos felvonulása órákon át külön-külön és együttes előadásokkal, szólisták közreműködésével ;

g) zenei produkciók népünnepeken;

h) mindezek további kombinációja.

És mindezeknél a felvételek történhetnek vagy úgy, hogy a gramofongyár a felvételeket — mint mondani szokták — s-tudiószerüen beállította,

vagy pedig úgy, hogy külön studiószerű beállítás nem történt, hanem ott, ahol az előadás lefolyt (hangversenyteremben, színházban, szabadtéren, stb.) történt a felvétel, — éspedig

az előadó (előadók) engedélyével, vagy az előadó (előadók) engedélye nélkül, vagy az előadók egy részének engedélyével, vagy az előadók vagy azok egy részének tiltakozása ellenére. Emellett még az is lehetséges, hogy az előadó(k), vagy az előadók egy része a felvétel engedélyezését feltételekhez, kikötésekhez köti a lemezek terjesztése és az azokkal való nyilvános előadás tekintetében; mint például

időbeli felételekhez: meddig, mikor terjeszthető és adható elő nyilvánosan a lemezen lévő produkciót vagy