Szalai Emil: Előadóművész, gramofonlemez, rádió. Szerzőijogi tanulmány (Budapest, 1935)

VI.

109 vagyoni és nemvagyoni kárt kötelesek-e téríteni, — mindez a jogkövetkezmény önmagától adódnék, — ha bármely zene­művet lemezelhangoztatással előadnak (leadnak) anélkül, hogy erre a lemez beéneklő, bejátszó előadójától engedélyt kaptak volnál — szándékosan mondjuk, bármely zeneművet, mert hiszen minden lemezen levő zeneműnek, mint azt kifej­tettük, van bejátszó-elöadója. E kérdésre válasz gyanánt utalunk mindazokra, miket jelen dolgozatunk során kifejtettünk és amiket a következők­ben fogalhatunk össze: 1) az előadói alkalmazás nem élvez védelmet a nyilvános előadás tekintetében, mert ez az alkalmazás nem zenemű, sem zenésszínmű, sem színmű; 2) az előadói alkalmazás élvezi a nyilvános előadás tekin­tetében is azt a védelmet, melyet az Szjt. minden mű számára 22. §-ában megad, tehát 3) a lemez útján tartott nyilvános előadás bitorlás az elő­adói alkalmazással szemben, ha jogosulatlanul forgalomban tartott lemez használatával történik; 4) a rádióközlés (leadás) nyilvános előadás, tehát 5) a lemez elhangoztatásával történő rádióközlés nem a szerzöijog bitorlása az előadó alkalmazásával szemben, kivéve ha jogosulatlanul forgalombantartott lemezzel történik; 6) az előadói alkalmazás, ha külföldi az előadó, nem igé­nyelhet alkalmazása számára védelmet a berni (római) egyez­mény alapján, sem több szőr ösítés, stb., sem lemezreátvitel, sem a lemezzel való nyilvános előadás ellenében, sem rádió­közlés ellenében; 7) az Szjt.-nek kiterjesztő értelmezése azon irányban, hogy az előadói alkalmazás a nyilvános előadás tekintetében védelemben részesíttessék, nem indokolt, és nem szolgálná méltánylandó érdekek kielégítését, legkevésbbé magyar hono­sok méltánylandó érdekét, hanem szinte kizárólag csak kül­földi honosokéit a hazai honos zenefogyasztók érdekeinek ter­hére és a közcélú hivatást szolgáló rádió terhére; 8) az előadói alkalmazás védelme nyilvános előadás és különösen a rádióközlés ellen, súlyosan veszedelmezteti a tulajdonképi szerzők érdekeit, akik miatt az Szjt. megalkot­

Next

/
Oldalképek
Tartalom