Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)
A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai
4o mívesek a’ hámorokból , mindenféle edényeknek készítésekre vesznek ; kissebb ’s nagyobb rézgolyóbisnak, ü^es rendes forma nélkül való szeletjeik (Abschnitte einer Kugel) a’ mellyeknek gömbölyű, vagy pedig lapos és béhorpasztott fenekek van. Ha rézhéjjakat akarnak készíteni , a’réz- darabot(3chrotstück)elösz.ör kerek karikának, kovátsolják ki,a’mely a’széle felé legvékny ahb. Annakutánna a’szélét ollóval körulnyírják Ekkor a’ hámoros nagyságokra és vastagságokra nézve egymásután következő 10 karikákat olly formán alkalmaztat és rakogat egymásra, hogy a* legkissebb karika legfelűl légyen. Az alsó karikáknak széleik , a’ felettek valókra hajtogattatnak, hogy az egész nyaláb vagy-tsomó, a’ mellyet egy füzetnek (Gespann) neveznek együtt megmaradják. E’ megesvén a’ füzet, a’ méj j - kalapáts (Ti efhammer) alávitetik, egy ollyan ülőre, a’ mellynek kerülete egy szegeletel formál , a’ melly által az kivögyeltetik. E’ tüzesen esik meg. Ha a’ füzet eléggé ki van vögyel- ve , az egyik a’ másikon lévő rézhéjjak egy. mástól elszedetnek , a’ tsipkés szélei ollóval elnv iratnak, és végre fakalapátsokkal a’ rajta itt ott lévő horpadások kiverettetnek. A’legnagyobb rézhéjjak mintegy 8oiontot nyomnak és a’ legnagyobbnak átmérője három lábny i. A’ legkissebb mintegy három negyed részfont nehézségűéi; , és azok közzül a’ legnagyobbnak átmérője (Durchmesser) mintegy 4 hüvelyk, f- 34. > Rezmt'ves - munkák. A’ fézmívesi legnevezetesebb munkák e/ek ; — Üst, a’ mellyet rézhéjjakból vernek. — A’ rézh éj; U'.at ugyan is, a’ megtüzessitéa előtt fakalapátsokkal imígy amúgy üstforma-
