Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

nó feketés színe és bádjatt fénnyé van, Találtatik a’ béka sóban, szikrázóka vatsrik- ban (Spatum scintillans) ’s a’ t. Rendsze- rént 70 procent tiszta ezüstöt szokott adni.

Szaru - vagy simaezüstértz (’min. arg. cor-* nea. Hornsilbererz). Ez a’neme az ezüstnek Vitriollal és Sósavany ósággal van minerá- lizálva. Színére nézve fejér, zöld, sárga 's a’ t. formájára nézve pelyhes, kristállyfor- májú ’s a’ t. Ha vékony karikákra metélte- tik, félátláttzós mint a’ szaru, a’ honnét van a’ neve is. Hasonlóképen ez is mintegy 70 procent, vagy száz rész , 70 rész tiszta ezüstöt ád.

Veresezüstértz (min. arg. rubra. Rothgül- den) Ez a’ neme az ezüstnek öszve van elegyedve kénkövei , egérkövei, - és ezüsttel. — Külömböző színe és formája van. Ha vakarja az ember, veres liszt forrna pora van , és épen ez a’ természetére tartozó megesmérte- tö jele. — Ezen értznek küiömhözö nemei 6-tól 60-ig való procent ezüstöt adnak.

Fejérezüstértz (miner, arg. alba. Weisgülden.) Ez az értz hasonlóképen kénkövet ts egérkövet foglal magában, egyéberánt ez gyakran rézzel és vassal is van elegyedve^ Ha sok réz van benne , sététes színére nézve , fakó vagy barnás értznek (Fahlérz) neveztetik. Megesmértetö jele az , hogy vakartat- ván , a’ pora fekete. Ez az értznem 10-töl 30-ig való procent ezüstöt ád.

Feketeezüstértz (min.árg. nigra. Schwarz- gülden.) ezüstből, kénköböl, egérköböl, és vasból van minerálizálódva vagy értzesedve, ’s e’ mellett morsolható és porhanvós. — Ritka értz ; ez 30-tól 5o-ig való procent ezüstöt ád.

Egérkövtrsezüst (min. arg. arsenical. Arsenik-Silber.) ezüstből és egérköböl van elegyedve , és tzinnfejér színe van. Ezen értz- nek némelly neméből tsak felényit, nemei-