Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

Az aranyból szoktak készíteni : —­Pixiseket p. o. Tobákoló pixiseket. Óratokokat. Ezeket nem az Ötvösök, ha­nem az úgy neveztetni szokott óratoktsiná- lók készítik különösen. Arany poharak at. Illyetén edények , az értz- nek drágaságára nézve, ritkán készíttetnek. A’ nagy poharak Fokútoknak neveztetnek. Tsattokat , p. o. kalapra és ruhákra való tsattokat. Mindenféle fülönfüggőket úgymint : egyes, gömbölyű, kerek, tojásforma karikákat, füg­gővel való karikagyűrűket, a’ mellyek vagy kovátsolás, vagy pedig aranydrótbúl való öszveforrasztás által szoktak készíttetni. Cjjra való sima és megtzifrázott, egyes, kettős , hármas gyúrókét. Ruhatőket, a’ mellyek közzül némellyeknek gömböllyü, némellyeknek pedig lapos fejek van, úgy hogy a’ lapjok a’ tővel egyenes szegeletet formáljon. Nyakra való ékességeket, a’ mellyek egy vagy több sorú, egymással öszveköttetés- ben lévő lántzokbúl állanak, függő nélkül vagy függővel , úgymint: aranyba foglalta­tott Portraittel, aranykereszttel, ’s a’ t. Kissehb 's nagyobb nyakra való ékességekre szolgálté kapásokat. ’s a' t. Ldntzokat, úgymint: nyak és kar ékes­ségre valókat , óralántzokat ’s a’ t. Combokat tellyes tömölségű (massiv) vagy üres; — sima vagy arany drótfcúl való tzi- fraságokkal felékesíltetf eket, általfúrt vagy pedig mettzésekkel kitzifrázottakat. ’s a’t. : §• 3. Az aranymfves munkáknak fábvikaik. Majd tsak nem minden valamire való Vá­rosban több arany míveseket lehet találni. Azok, a’ kik mindenféle apró dolgokat készi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom