Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)
B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok
339 taérnának megsodrattakat nagyobb részéül:, strirnflinek , háló süvegnek 's a’ t. kötik fel. A' kötés vagy szabad kézzel esik meg, a’ mint tudjak kötőtökkel; vagy pedig harisnya vagy strimfli kötőszókén. Az elsőbb rendszerént aszszony munka; mindazáltal Német Országnak némelly vidékein nevezetesen Westpha- liában egész famíliák (jFérjfi, ajzsynny, fiú t iedny) foglalatoskodnak efféle munkákkal. A’ tőkkel való kötés lassabban esik ugyan meg, de egyszersmind a’ munka is szebb , a’ kötő széken köttetteknél. A’ szabad kézzel való kötésre nézve sokféle javításokat találtak tel. Most már p. o. egyszerre hét strimfiit is tudnak kötni, Mindazáltal jobbára a’ fellyebb említett portékák strimflikötö - széken készíttetnek. — Ezeken azomban nem tsak pamutból; hanem gyapjúból és selyemből is szoktak dolgozni. A’ strimflikötö-széket (Strumpfstrickerstuhl) az emberi találós elmésségnek remekei köz- zül valónak lehet tartani. Ezt illyetén kis könyvben, mintegy harmadfél ezer részeivel együtt , leírni nem lehet (Lásd festésben ezen munkában Sprengel’s Handwerken und Künsten XV), sőt kiki megelégedhetik azzal is ha tulajdon megvisgálása után is annak mesterséges öszveszerkesztetését (mechanismu- sát) által tudja látni. Egy Moisson nevű művész ennek egy ollyatén megjobbítását javallott , a’ melly által ahoz 600 részekkel vagy darabokkal kevesebb kivántatna meg és az egész költségnek tsak harmad részébe kerülne. A’ rendszerint való strimflikötft széken a' harisnyák vagy strimflik kiszélessítve köttetnek, úgy hogy a’ kötés közben a’szemek, a' midőn szükséges , szaporíttatnak * néha pedig kevesíttetnek , végre elkészülvén hoszszá- ba Öszvevarratnak, és megnyíratnak. Ezek a’ kötő székek sok helyeken a’ lakatosoktól a* *
