Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)
B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok
►*» 3$2 wr lippi vagy Filep szigetek ; továbbá Cyprus ’s a* t, Arábiában és Eersiában vad pamut is igen. sok terem. A’ szomszéd Országokba nevezetesen Si bériába feldolgozva szokott kivitetni. Napkeleti Indiában temérdek sok pamutot termesztenek és dolgoznak fel. Az itt termem szokott pamut magtokok is a’ másutt termetteknél sokkal nagyobbak és mindenik sok pamutot ád. Sok ide való Országokban nevezetesen Sumatra, szigetén a’ pamutnak egy olly különös neme terem a’ melly a’ selyemnél finumabb, és épen err re nézve selyem gyapotnak (Seidenwolle) selyern kartonnak neveztetik. — Az ezzel való bánásnak módja és feldolgozása felette sok munkaiba és fáradságba kerül , mellyrenézve az, abból készíttetett portékák igen drágák szoktak lenni. Egy pár illyetén matériából való harisnyát vagy strimflit p. o. io ’s tizenöt tál-, léron is eladnak. Efféle portékákat Európában igen ritkán lehet látni. Chinában is sok pamut terem. Kiváltképen pedig a'Török napkeleti Tartományok (Levante) a’ gya-i pót vagy pamut termesztésről felette híresek és nevezetesek ; úgymint: Nntolia , Syria , Met Mjpotamia , Georgia *s a’ t. Smyrna az egész Le-* vanténak legnagyobb kereskedő városa a’ legszebb , Natóliában termett pamuttal űzi a’ ke^ reskedést. Német Országban leginkább a* Levdntai és Macedóniai pamut esmeretes. Az el söbb nemű szálainak tulajdonságára nézve rövid gyapotnak (Kurzwolle) neveztetik. Smyr- nában majd t^ak nem minden Európai nemzetiségek vásárolnak pamutot; a’ Frantziák legtöbbet. A’ Smyrnai pamut meg szokott külömböztettni száraz földi és tengcrmellyéki pamutra. (Land-und Seebaumwolle), Az eU söbb Natáliából y az Archipellagusi szigetekből ed Dardanellák vidékeiről ; az utolsóbbak pedig a’ mellyek sokkal jobbnak tartatnak , a’tenger melyeki Tartományokból és külömbözö szigen tőkből hordatnak ki.A ’Smyruaipamutbólziczm
