Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)
B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok
A’ Hollandiai fejérítök után , a’Westphá- liaiak, nevezetesen a Bielefeld l'.örül lévök leghíresebbek. Az Irlándiai , Síét iái f és Cseh - Országi fe- jéritökbül is , felette sok megfejerített vásznak , gyóltsok kerülnek ki. Nevezetesen Cseh-Or- s/.ágban igen sok fonal és tzérna fejérítök vannak. Mind öszve a’ számok mintegy 213-ra tétetik. Holsteinban vagy Holsatiában Altona mellett hasonlóképen nevezetes fejérítök találtatnak. Jegyzés. A’ sószesz (Salzgeist) nevezete a- latt esméretes, tengeri sósavanyúsággal a’ maga rendszerént való állapotában , némelly Frantzia Országi fejérítökben , vitriólolaj helyett (Vitriolsäure) nagy haszonnal szoktak élni.—A’ féjéritésre nézve, a’ vélte való bánásnak módja, a’ savanyúságnak, azon a’ nevetetes tulajdonságán fundálodik; hogy az h t dephlogistizáltatik , a’plánták színét megváltoztatja és elrontja. Frantzia Országon hí vül némelly helyeken tétettek próbák, hogy ezt a’fejérítés módját használhassák ; hanem az ezzel öszveköttetve lévő költségek és nehézségek, nagyobb részént a’ fejérítöket mintegy kénszerítik, hogy mind ez ideig is a’régi mód mellett maradjanak meg, Zseb 1 keszkenők. Ezek lenfonalból , pamutból, sőt selyemből is szoktak szövetni. Némellyek fejérre szövetnek és azután festetnek meg,— Némely lyek fejér, és más külömbözö színű egyenes szegelettel menő stráfosok ’s a’ t. A’ zsebbeli gyélts keszkenők leginkább Szak- széniában p. o. Sebnitz nevű kis városban a’Ho- hensteini tisztségben ; Schmiedebergen , Hirschbergen ’s a’ t. Sléziában ; —> Laubamn , Zittaun ,