Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok

lent termesztenek es adnak el, a* melly Jóságára nézve mindjárt a’ német len után következik. Az 1802-ben 302,139 pud lent (egy pudot 40 fontjával számlálván) vittek ki O- rosz Országból. Az Orosz lennek, a’ mellyek rendszerént nevezeteket azon helyektől veszik a’ mellyeken által vitetnek , némelly nemei ezek: a’ Rigai, a’ melly leginkább Marienburg vidékén terem , a’ honnan Marien- burgi lennek is neveztetik. — Minden Rigai lennemek között legfájinabb az úgy neveztetni szokott Rackitschi, a’ mellynek hason- lóképen külömbözö nemei vannak. Továbbá a’ Liebaui a’ melly rendszerént. a’ Rigainál valamivel roszsxabb; a’ Königsbergi, Memmii , Liebstädti, Archangeli ’s a’ t. lenek is jóknak tartatnak.

Az úgy neveztetni szokott Paternojtcr ej Rackitschi len-nemek közzül való.

Végre a’ len-nemek, még a' szerint is szoktak elneveztetni, a’ mint azok öszve vannak kötve avagy tekergetve ; úgymint hét kötet ; három kötet ’s a’ t. hat feji!, kilenti fejű nek ’s a’ t.

$. 316.

Lenfonal (Garn aus Flachs).

A’ Lenfonalat vagy orsóval , mint Slé- ziában vagy pedig kerekes guzsalyon , rokkán szokták fonni. Sok külömbözö próbák tétettek a’ lennek ,■ gyapjúnak és pamutnak machina által való fonásokra; mindazáltal még ez ideig sehol szerentzésen és tökélle- tesen ez a’ fonás módja nem sültei. Nem igen rég , a'mint mondják , Prussiában találtatott volna fel egy lenfonó machina. Fournier polgár is jelentett egy lenfonal fonó machinât, a’ mellynek a’ tzérnára nézve é- pen az a‘ haszna volna; a’ mi van az ez ide-