Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)
B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok
mészetek szerént oily folyósok, hogy azok vásznon által megszürettethetnek es minden további készítés nélkül eladattathatnak. A’ legjobb neme a’ terpentinnek a’ Cyprusi , a’ tulajdonképen úgy neveztetni szokott ter- pentinfáDói való.Ezután következik a’ Vene- tziaiy veres fenyőből való.Ezen nevezetét onnét vette, mivel ennekelőtte a’ Venétziaik ezzel leginkább kereskedtek. A’ Venétziai után lehet tenni a’Strasbur- git, a’ melly az úgy neveztetni szokott szurkos fenyőből (Weisstanne) készül. A’ legalább való a* közönséges fenyőfának gyantájából szokott készíttetni. A’ terpentinből letsepegtetés vagy destillatio által lesz a’ terpentinszesz (Terpentingeist) és terpentinolaj (Terbentinöhl). A’ mi a’ de- stillatiókor az edénynek fenekén marad Co- lophoniumnak, hegcdügyantdnak szokott neveztetni. $• 30í. Az Országok a* mellyekben terpentin terem. A’ valóságos terpentinfából való legjobb terpentin a’ Chio szigetén rém meszsze Candi- ához a’ Török Birodalomban terem. Most már ezt a’ fát Olasz Országban, és más Európai Országokban is tény észtetik. — A’Venétziai terpentint a’ Tyrolisi erdős hegyekben gyűjtik Öszve. A’ Strassburgi terpentint leginkább az Alpeseken szedik.— Jobb és alább valók találtatnak a’fekete erdőben (Német Országban) á’ Thuringiai erdős hegyekben ’s a’ t. a’ holott ez a'gyantás matéria a’ megfúratott fáknak lyukaikon tse- peg ki tseppenként.
