Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok

28 7

' » §• 294»

Sóda.

A* sóda tulajdonképen ásványi lúgsó* a* frnéllyet mindazáltal azokból az ásványi testekből a’ mellyekben találtatik olly könnyen elválasztani nem lehet, mint a’ tenger és más-sósterm^szetü vizek mellett termeni szokott plántákból, a’ mellyek azt a' tápláló nedvességeikkel szívják magokba.

Az úgy neveztetni szokott sósplántából (Salzkraut) vagy sóia novevényböl (Soda* kraut) legtöbb sódát lehet készíteni melly*» nek sok nemei vannak.

A’ sódát? ezen plántából következendő módon készítik: az iliyetén nemű tökél- letesen megértt plánták kihúzogattatnaki, szaggattatnak és megszáríttatnak , annak- Utánna egy roston megégettetnek; a’ harau- jok vagy hamvok pedig megolvadott üveg módjára, a’rostalatt lévő gödörbe tsepegtet» tetik le. — A’gödörben mind addig kavargat- tatik, míg az egész massza ki nem hül és meg* nem keménnyedik. — Ekkor darabokra el- tördeltetik , a’midőn os/.tán a’sóda is készen van. — Ha meg akarják tisztítani, vagy pedig abból sódasót (Sodasalz) akarnak készíteni, vízben feloldozzák, és egynéhányszor1 megszűrik. —• Annakutánna ezt a’ híg massât hi vés helyre teszik, a’ holott abban lassanként átláttzós kristályok formálódnak , avagy az úgy neveztetni szokott sódasó. — A’ vitriol- savanyúsággal megelégíttetett sóda3-|sóbúl Van a’ tsudasó (Glaubeilalz^.

$• 295A i Ötszögök a’ tnellyehbe sok sóda terem.

A* sódanövevény kiváltképen a’ közép tengernek partjain szokott teremni; neve* Zetesen a’ Spanyol partokon , a* mellyekbfH készült sóda minden más egyéb Európaiak