Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok

I Dara , apródara , Liszt.

A’ hejjától megtisztíthatott, félig- meddig megerőltetett árpa , tatárka , zab , köles ’s a’ t. darának szokott neveztetni. Nagyobb ré- ézént a’ darák bét kövü kis kézi malom által, vagy pedig száraz-és vízi malmokban készíttetnek, a’ mellyeknek alsó kövök fenék- kőnek (Bodenstein), a’felső pedig forgókö- nek (Läufer) szokott neveztetni.

Az apró dara gersli , gríz leginkább árpából és tiszta búzából daráltatik. A’ dara kereknek alsó kövenintsen a’ forgókö ládájának V. tokjának oldala pedig belől darabos pallérozatlan vaspláhvel van béborítva. E’ között és a* forgókönek szele között szoktak már a’ szemes életek a’ héjjoktól megtisztít- tatni és gömbölyűvé tétettetni. A’ legjobb neme a’ darának gyöngydarának , gerslinek (Perlgraupen) neveztetik. Ez a’ neme a’darának igen kitsjny , egészszen gömbölyű, és tenkelyből (ßf búzának egy különös neméből) készíttetik.

Töbnyire a’ liszt a’ szemes életnek az egész magvából őröltetik ; mindaz által a’ dara tsináláskor liszt is készül a’ melly azomban a’ kender lisztnél valamivel alább való szokott lenni.

§. 268.

Nagy és apró dara malmok.

Mindén városban .rendszerért elegen találtatnak ollyak a’kik eladás , kereskedés végett, kézi- száraz - és vízi malmodban darát szoktak készíttetni, — A* falukon majd tsak nem minden parasztnak van agv kis kézi malma, a’ mellyen magának darát készít.

— 267 —

§. 267. ' ^