Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok

szerszámokkal , már a’mint akarják hogy il- lyen vagy amollyan szagú ízú légyen , szokták iíizve főzni avagy azokon által leereszteni. Innen veszik már a’ pálinkák külöm- bözö nevezeteket úgymint: ánis - citrom-no- ronts - roimarin - köménymagot - fenydmagos - űr« möj pálinkák ’s a’ t. Az illyetén pálinkák neveztetnek már ákovitának (Aquavit) avagy* liquernek. Majd tsak nem minden városban találtatnak illyenDestillatorok a’kik liqueurö- ket (likőröket) készítenek. Triestben van egy olly liqueur fábrikaa’ melly esztendőnként 200,000 butellia liqueurt is elád.

§• 266.

Kenyér.

A’ kenyeret töbnyire rozs és búza lisztből szokták sütni. A’rozs kenyérnek külöm- bőző nemei vágynak úgymint a’ rozsliszt lángjából való fajin pékkenyér ; a’ közönséges hátikenyér ; a’ commisskenyér (komiszkenyér vagy fekete katona kenyér; és az úgy neveztetni szokott pumpernickel Westphaliai fekete száraz kenyér. *) A’ midőn illyen kenyeret akarnak sütni, a’ rozst annak egéssszen nem őrlik meg, hanem tsak megdarálják. A’ kemény munkával élőkre nézve ez egésséges kenyérnek tartatik. Gyakran 60 fontos kenyereket is sütnek»

*) Ezt a’ szót a’Westphaüaiak a’ magok kimondásokhoz képest ezekből a’ frantzia szavakból bon pour Nickel formálták ; a’ mellyet az alsó Német Országi vagy Niederlandi háborúkban egy Frantzia Tiszt, a’ kinek lovát Nickelnek hívták , mondott volt egykor a’ midőn illyen fekete kenyeret tettek eleibe, M. ,