Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

B. A Plánták országából való mesterség-poduktumok

yoiban égettetik. Az ott készíttetni szokott égettbor esztendőnként mint egy 40,000 ox- hoftra megy.

§. 251.

Borkő és Borkősó {Weinstein, Weinsteinsalz).

A’ hordókbatőltetettbornak, földes, isza- pos , gyantás sósavanyúságú részei lassan lassan a5 hordóknak falaikra fenekeikre leülepedvén, idővei azokból olly kemény massa válik úgy hogy azokban a’ bor hordó nélkül is meg marad. Ez a’ produktum borkőnek neveztetik. Ha a’borkő vízben elolvasztatik , az ebből származó folyósság, avagy az ebben lévő sórészek kristallizálódván , borkőkri~ stdlyoknak , a’ midőn pedig porrá töretnek meg Cremor tartarinak neveztetnek.

Ellenben ha a’ borkő szabad tűz által mészsze égettetik és vízben azután olvaszta- tik el ’s lugoztatik ki, abból az úgy neveztetni szokott borkősó ^Weinsteinsalz vagy Sál tar tari) fog lenni.

f. 2,52.

Az Országok a’ mellyekben készíttetnek.

Nem mindenféle borbúi lészen jó borkő , A’Toscanjai , Siciiiai, Magyar Országi, Rhenus mellyéki, Frankóniai és a’ Provinciában termett Frantzia Országi borokból legjobb borkövek készülnek.

Borkő - kristályok avagy megtisztíttatott borkövek a’ többek között Frantzia Országban Montpellierben és Olasz Országban Ve-t nétziában nagy mértékben szoktak készíttetni. Borkösó pedig vagy saltartari Ingelfin- genben a’ Hohenlohi Grófságban Német Országban. *