Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

Concoursonban ; Foretzben pedig St. Etiene mei*» lett 's a’ t. Jegyzés. Lefevre Urnák ; Frantzia Ország­nak 47 Tai tománny aiban ásatni szokott kő­szénről való írásában fel van vetve eszten­dőnként az azokban kiásatott kőszén 7 Mil­liard 56 millióm és 900,000 fontra megy. E- zeken a’ 47 Tartományokon kívül, még más 13 Tartományokban is ásnak kőszenet az azok­ban lévő bányák azomban nintsenek olly gaz­dagok, — Minden Frantzia Országban ásatni szokott kőszénnek az árrát Lefevre Úr eszten­dőnként 32 millióm, 680,000 Frankra teszi. Ezen fellyebb említett írásában javasolja, liogy a’ iának mind inkább nevekedö szükire nézve, fa helyett, különösen a’ vas és atzél fábrikákban kőszénnel kellene élni ; a’melly által esztendőnként 60 millióm Franköt le­tetne meg kimélleni. §• 237­Gyáritahö (Bernstein Agtstein'), Nagyobb részént ezen matériának majd világos , ma jd setétes sárga színe van , kissebb ’s nagyobb mértékben átláttzós, és olly ke­mény hogy azt szépen kipallérozni: és be- lölle mindenféle mesterségmívi dolgokat fa­ragni ’s esztergályozni lehet. A’kék, zöld, és fekete igen ritka. Találtatik darabokban ; még pedig egy lenise szemhez hasonló nagy- ságúaktól fogva , egy emberi főnek nagyságá­hoz hasonlókban. Az illyetén darabokban gyakran legyek, pókok, hangyák, plántáknak részeik is, úgymint falevelek , fenyőfa (sápok (Fichtenzapfen) fa mohok ’s a’ t. találtat­nak , a’ mellyből azt lehet kihúzni, hofy ez a’ gyanta kő, eleinten folvóssági állapot­ban vált, és eredetét hihetőképen a’plánták országából vette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom