Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

.ssökott töltetni. Minekutánna ezekèen az edényekben a’ salétrom krisztallizálódott, rólla a’ vékony lúg letsapoltatik és megszá- rittatik. Ezen formájában készítetlen vagy durva salétromnak neveztetik. Még ekkor sok föld és más idegen részek vágynak benne , inaién átnemláttzós és motskos színű. A’meg- tiszsítás kedvéért tiszta hamu lúgba ismét elolvasztják vagy felóldozzák ; a’só nélkül való vízrészeket az üstből lassan elpárologtatják , annakutánna a* lúgot más edénybe által szűrik a' mellyben a’ salétrom másod ízben is leülepedik és kristallizálédik. A’tiszta salétrom fejér és átláttzós a’ vizben könnyen felóldozódik avagy elolvad, és ha a’ tüzbe vettetik, nagy pattogással elszáll, és elen- nyészik.

§. 223.

Azoknak az Országoknak megnevezések a' mellyek« ben salétrom készíttetik„

Napkeleti Indiából temérdek sok salétrom hordatik Európába, a’ Hollandiai Angliai* és Dániaiai Asiába kereskedő Társaságok által ; a’ mellynek száma esztendőnként mintegy io millióm fontra tétetik. Az orosz salétrom mindjárt ezután tétetik , föképen a® melly a’ Wolga vidékein készíttetik.

Az Orosz után következik a’ Magyar Országi. Sok salétrom főző házak vannak Ne- zider (Neusiedel), Nagy Szombath ,és Beszter- tzebánya körül ’s a’ t.

Jeeyzés. A’ legnagyobb salétrom fözőhá- zak Magyar Országon Nagy Kálló , Nyíregyháza és Debretzen mellett vágynak , de sehol nem is bövölködik a’ Magyar föld jobban salétromrpál mint Szabólts Vármegyében és a’ körülötte lévő helyeken. — Az i8o*2-beo Austriába 678,5 mázsa tiszta ;kristallizált salétrom ; Gallitziába pedig kis táblákban mint-