Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

Az éjszaki Tartományokban a’tengervíz, valamint a’ só - kútvíz (Sohle) elébb töviskes gallyakon Keresztül tsepegtettetik le (gradi- roztatik L. alább fi. 22.3.) és azután úgy főzethetik Ili p o, Waílöben Norvégiában; Töns- berg városától fél mértföldnyire , a’Christiá- niai püspökségben. Ebből az aknából esztendőnként mintegy 20,000 tonna sót főznek a' melly nagyobb részént a’ lakosok szükségekre az Országban benn marad.

$. 2 ill.

Kősó vagy inkább sókő (Steinsalz.)

A* kősó a’ főidben, főképen pedig a’ hegyekben találtatik , és azokból nagy darabokban vágattatik ki, és azután el apróztatik.

A’ kő sóban nagyon kevés vízrészek vannak ; mellyrenézve nem tsak az hogy igen kemény; hanem még a’ vízben is nem egy könnyen olvad el. Némelly kősó alkalmas fejér és tiszta, töbnyire pedig szürkés, veres- ses zöldes színű. Ezeknek a’színeknek okát a' vélle egyesülve lévő idegen részekben kell keresni. Az illyetén színes kősóknak megtisztításokra rendszerént nagy lapos víztartókat készítenek , a’ széllyel töretett sót azokban elszórjak , és annyi vizet eresztenek reá , a’ mennyi a’ sónak feláldozására vagy elolvadására szükséges. — Ezután valamint a’ tenger-sót megtisztítják és megfőzik.

f. 219.

jizok az Országok a' mellyekben kősó találtatik»

A’ nevezetesebb sóbányák ezek 1 A’ Bochniai és Wieliczkai Austriai Lengyel Országban. — Ez a’ sóbánya, a’ mëllyben sok századoktól fogva vágják a’ kősót, olly nagy; hogy némelly bányászoknak még lakó helyek is ott van; és a* felső világgal való