Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)
A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai
j\' közönséges égető üvegek ugyan azon fábrikákban készíttetnek a’ mellyekben az pkulárüvegek. $. 202. Meszszetátó tsöh. — Tukörteleskopiumok. Az első meszsze látótsök egy Olasz Országi Galilaei nevű Ma the mitikusról,a’ki a’tizen- betedik Századnak, az elején élt és ezeknek j'eil alálqja volt, Galilaei tsöknek neveztetnek. — Ezek a’ meszszelátótsők két üvegből illan k; az elsőbb vagy objectiv üveg domború; a’ szem vagy ókulárüveg pedig völgy esen van kim&tzve. A’ meszszelátótsöben ygymágtől olly távolságra vannak hogy az objectiv üvegnél? égető távolsága, az okulár üvegnek égető távolságával vagy helyesebben a’ sugár széllyelszóró ponttal együvé esik: a’ mellyek által azok a5 tárgyak, a.’ mellyeket ezzel nézünk, annyiszor tettzenek ^nagyobbnak , a’mennyiszer az objectiv üvegnek égető távolságában az ókularüvegnek égető távolsága megtaláltatok. A’ Galilaei meszszelató tsöjének az a’hibája , hogy az által egyszerre nagy közhéza- got nem lehet e! látni. Ama híres ég.visgáló Kepler volt az első , a’ ki a* völgyesen pallérozott okulár üveg helyett, domborún pallérozottat alkalmaztatott ezen meszszelátó tsőbe. —Ezen üvegnek ollyan égető távolsága van, a’ melly az elsőbb vagy objectiv üvegnek épén az égető távolságába esik. — Ezen meszszelátó-tsőnek nagyobbítását meglehet tudni, ha az obje- ctiV üvegnek égető távolsága az okulár üveg- pek égető távolságával osztatik el. A’ midőn mind a’ két üvegek’ égető távolságok egvmá.sba esnek; a’ Kepler mes/sze- látó f söjének ho^zszasága , mind a’ két égető távolságoknak summájához hasonló.— A’