Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

as Sylvius ^4.58-ik esztendő tájján a’ Bétsbe» találtatott legnagyobb pompák közzé számlálta, hogy a’ házaknak nagyobb részént ü- veg ablakaik voltak. — Lásd ezekről bővebben Beckmann Technologie. Busch Gesch. der Erfindung, ’s a’t. M- .

§• 19°Tükör.

A’ Tükör üvegnek szükségesképen meg- kívántató állató - részei , a’tiszta kavats (Kiemel) vagy kovatskö , és jól megtisztíttatott hainu’sir (Pottasche). Hogy az üvegeknek szép t is/ta fejér színt adjanak, némelly hutákban krétát is tesznek hozzá. Minekutánna a’ materia liszt.formán fájin apróra Öszve töretik, — az állató részek egymással elegyíttetnek , és azolvasztó kementzében megolvasztalak. Az olvasztást rendszerint egérkövei arseni- luimmal szokták segíteni. — Két ’s három napok múlva ezen szüntelen tüzes állapotban lévő massza megvLsgáltatik , egy tsepp belöl- le a’ gyertyuvilág eleibe tartatván, ha val- lyon levegő holyagotskák nintsenek e benne. Ha vesznek észre benne, mind addig olvasztják míg többé abban semmi holyagotskák sem tapasztaltainak. — Ezután öntenek vagy lúnak a* megolvadtt masszából tükör táblákat.— A’ kis tükör üvegeket rendszerint fújják, azután a’ nyújtó kementzében kinyújtják vagy kiterjesztik; a’ nagyobbakat pedig jobbára minden fábrikáhban önteni szokták.

Az öntés egy simán kipallérozott értztáb- lán esik meg; a’ melly hengeren vagy Cy linderen nyugvó lábakra készíttetett álláson (Gestell) fekszik.— Azértztábla alá egylapos vas-lap vagy pléh van alkalmaztatva, mel- lyet, minekelött*' az öntés megesne, pártüz- ael jól megmelegítenek , hogy az értz táblától az üveg matéria hirtelen meghűlvén na