Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

l&l -TT

Német Országban Thuringiában és ezeH kerületnek szomszédságában legtöbb alabas- tromot ásnak ki; p. o. lVeissenfclsben , Naum- burgbo.n , Wendelsteinbati és Keldrábari ’s a' t.

Alabastromból mindenféle eszközök , úgymint: poharak , tálak, gyertyatartók, pixi- gek , sótartók, író - eszközök ’s a* t. szoktak mettzetni. A’tüzelök , kandallók párkánnyai- nak *s más házi ékességeknek azokból való készítésekre is használják.

$. 186. Alabástrom - fábrihák.

Az említett alabástromból való mesterség mívei nagy számmal készíttetnek, föképen Nordhausenben, a’ Hártznak déli óldalán; Norimbergában, Grödenben nem meszsze Klausentöl Tyrolisben ; Volterrában, Toscá- niában ’s a’ t. Az alabástromot arany firnát- tzal olly igen jól megtudják íirnátzolni, hogy az első tekintettel úgy láttzik mintha megtolna aranyozva^

Ravats-kőb ü;l. •>

$. 187.

Üveg , és üvegtáblák.

A’ közönséges üvegnek állató-részei (Be- standtheile) a’kovatsföld vagy kavatshomolc és a’ hamu’sír vagy lúgsó. Ha a’ kavatsho- mokot minden hozzáadás nélkül magában könnyen meg lehetne olvasztani; az üveghutákban más egyéb matériára semmi szükség sem volna. Mivel «pedig nem egy könnyen ol vad meg ezokáért ahoz sót, nevezetesen lúg sót Chamut a’ mellyben sok lúgsó van) szoktak tenni. A* kavatsnak elolvasz- tását a’ sónak más nemei által is végbe lehet vinni, úgymint : konyha só, salétrom.