Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

JVIészkcnemekből*

§. 176.

Mész {Kaik.)

Mészkövekből a’ meszet at ezen végre ké-i ázíttetett kementzékben égetik. Az illyetén kövek mindaddig égettétnek ,• míg porha- nyósok nem lesznek ; igen soká égetni azom- ban nem szükség; mivel külömben a’ mas- szájok üvegnemü tőiddé válik.—A’ kiégetett mészkövek széllyel töretnek tonnákra , hordókra rakatnak , és egető 's marós tulajdonságokra nézve etetőmészhek (Beitzkalk) oltatlan méőznek nevezete alatt adattatnak el.

Békatekenőbül (Muschelschalen} vagy tsi- ga héjjából is égetnek meszet, a’melly tsiga- héjjmésznek (Muschelkalk) neveztetik. A’tsi- gahéjjak ugyan is valamelly kementzében torffal területenként rendel egymásra rakatván , a’ torf meggyújtatik és a’ tsigahéjjak- kal addig égrettetik, míg egészszen hamuvá nem válik. Jóllehet a* tsigahéjjmésznek , részt, szerint természete szerint , rész szerint a’hamutól , valamennyiré szürkés színe van is ) mindazáltal az a’ fehérítésre felette jó.

§• 177Mészkőbányák és Mészégetők.

Északi Német Országban föképen a’ LÜ-* neburgi és Segebergi mész esméretes; amaz tlannoverában a’ Lüneburgi mészhegyekböl5 ez pedig Holsatziában Segéberg mellett ása- tik , és részszer int azon a’ helyen a’ hol ásatnak részszerint pedig távolabb lévő mészégetőkben égettetnek. A’ napkeleti tengerben lévő Gothland nevű Swétziai szigetből felette sok mész hordatik ki a’ tenger mellyéki városokba» a* melly nagy betsbcn tartatiki

~ 175