Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)
A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai
leginkább kedvességben. Tsak a’ Debretzen-^ ben kés/íttetteknek száma egy milliómnál többre tétetik ; lásd Schwart Statist p. 38.3. M. $• 167. T ajt ékpipák (Meerjchaumene Pfeifen köpfe.')] Ezeknek a' pipáknak a’ materié jók, fe*r >ér, nyúlós, kövér és ragadós agyagból áll ^ a’ meily fő képen Török Országban Natoliá- ban , Konium Városától nem raeszsze találta- tik. Ezt az agyagot egy Kittjchick nevű falunak lakosi , (I'ét mértföldnyire Konium- tól) a’szomszéd Török Klastromtúl fa’melly- ben mintegy 300 Török Barátok laknak) pénzen vásárolják meg; és abból kereskedésvé-. get pipákat szoktak leginkább készíteni. Az agyagot először az iszaptól elválasztják, a- zután pipákat belölle formába való nyomás által formálják. — Minekutánna kifúrattak, a,’ melly a’ formában szokott végbe menni ^ abból kivétetnek és a’ napon megszárittat- nak ; ezynehánv napok múlva merséklett melegségü kementzébe tétetnek , és abban, mindaddig ott maradnak, míg tökélletesen ki nem hülnek. Ezután tejben megfizetnek ’s végre kannamosóval (Schachtelhalm) és bőrrel kipalléroztatnak. A’ helyett hogy ezen agyagot lágyan dolgoznák fel mint más a?yag nemeket, előbb megszáritják , a’ pipákat belölle azután fa-, rágják és fúrják ki, végre pedig megfőzik és kipallérozzák. A’ fattyú'vagy rcsz tajték pipák, a’ jú féléknek faradékiból , vagy gipszből sőt por- rátört krétából is készíttetnek; még pedig a,’ jó félék készítéseknek módjok szerint. $. 168. Tajtékptpa fápriháh. Török Országban ezeket a’ pipákat ott helyben készítik, a’ holott az agyagot ásr