Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

nevű városától vette, a’ holott ennebelötte annak készítése nagy divattyában volt.

Fajansznak fajin agyagot, rendszerint vere3 és kékből vegyültet vesznek elől, és ezeket márgával elegyítik, hogy ez által az edényeket az elrepedéstöl, meghasadástól megoltalmazzák. Ezen vegyületböl vízzel sűrű tésztát készítenek, és ebből formálják őszién szabad kézzel vagy pedig tányéron vagy karikán az edényeket.

Az égető kementzében az edények agyagból edényekben vagy boritékokban mind addig égettetnek, mígnem üvegnemü matériává formálódni elkezdődnek. •— Az égetés u- tán festetnek és mázoltatnak meg, a’ mellyek megesvén ismét újjra a’kementzébe tétetnek. — A’ máz tzínhamubál , lugsóbúl és fájin an’éra töretett kováts fövényből vagy homokból van készítve. A’ kavatskőhomoknak könnyebben lehető megolvadására ahoz egy kevés egérkövet vagy arsenikumot is tesznek.

V jó fa jánsznak természetére meg kívántatik . hogy a’masszája könnyű , az edényeknek szép ibrmájok , tartósok,a’ mázzok pedig fáiin és sima légyen. — Mennél jobban közelítenek azok ezen tekintetben a’jófélepor- Ntzellánokhoz, annál jobbak is.

$• 1.57 - , . .

Közönséges pőrtzellán vagy Rajanszfábrikák.

Ennekelötte Olasz Országban nevezetesen Faunéiban , Pesnröbon ’s a’ t. a’ közönséíes- portzellán készítése leginkább szokásban volt ; most pedig ilyetén portékákat Európában sok helyeken készítenek úgv mint : Delftben, Hollándiában : Havre d* Grnr.ehen és Rouenbvn Normandiában : St. Cenisben Picardiában ; Lü- nevilléhen , é< Remberrf/larsb^n Lotharingiában ; Bmunschweigban , Mngdehurgban, Waldenburg- ban ’# a’ t. Német Országban.

Jegyzés