Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

képfaragóktól készíttetni szokott, fa modellekre nyomatnak’s azok szerint förmáltatnak." •— A/ állóképeknek való értzvegyületet (Com- positiót) a’ frantziák bronzénak nevezik.

Jegyzés. A' sárga rézen kívül, a’ tzinkből é* veresrézböl, a’ szerint a’ mint egyikből vagy másikból a’ hozzáadás több vagy kevesebb, még más vegyült értzek vagy compositíók is vanak úgymint: —- Fejedelemértz (Printzmetall) J rnelly a’ feltalálójáról egy Palatinátusi Fe- iedelemről neveztetik ekképen ; — Tomback nevezetét vette hasonlóképen a’ feltalálójától f egy illyetén nevű Ánglus mesterségmi- vestöl (Künstler^; Semilor vagy Manheimi-’ arany; mivel ez leginkább Manheimban készíttetik, és színére nézve az aranyhoz nagyon hasonlít; Pinschebacb hasonlóképen a*; feltalálójától egy Anglustól vette a’ nevezetét; Schlageloth ; ’3 a’ t. Ez az utolsó compositio 3 rész sárga - rézből 1 rész tzinkből áll; és az értzeknek forrasztásokra szokták használni.- Kis szemetskékben fin k. körnernj szokott' eladattatni.— A'midőn tudniillik a’vegyület az olvasztó serpenyötskében avagy a’ tégelyben megolvadít; hirtelenében egy veder vízbe töltik , és mindaddig kavargatják , míg ki nem hül; meilyre nézve az apróbb részek egy nagy massává nem egyesülhetnek.

A’ fellyebb megnevezett értzvegyöletekből (’Compositiókból) pixiseket, óratokokat , gyúrókét, gombokat’s a’t.szoktak készíteni.

§. 14911. TVismuthból más ét ízekkel elegyedve,

Wismuthot vagy más neve szerént hamuólmot (Aschbley) a’ bányákban magában* ritkán lehet találni, hanem tsak nem mindég kobalttal elegyedve. Főképen tehát a’ kobalt értznek olvasztásakor lehet ezen értr.re szerttenni. Tiszta vagy termés (gediegen) wis-