Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

tzínből, és tzinkből való vegyűlet. Az Öntés után ezek megesztergályoztatnak és kifúrat- nak. — A’ túrás makhina által esik meg, a’ meily a’nagy öntömúhelyekben lovak, vagy víz által szokott haitatni. — Az agyúk fúrá­sának nagy potomossággal kell megesni, kü- lömben nem lehet véllek helyesen lőni. Az ékességeik a’ végeiken lévő karika kerületek és a’ füleik avagy fogójok forrasztás állal ra­gasztatnak ho Zitájuk. Az ágyuk felosztatnak, nagy-ágyukra , mozsárágyúkra , kurta vagy haubit^ágyúkra és súgárágyúkra *s a’ t. Azokból az ágyúkból, a’ mellyek ismét 36, - 28 , - 26, - 24 , - ló, ■? 1? , - 8 , - 4 » - és 3 - fon- tosokra osztanak fel, a’ gyolyóbisok majd fsak nem egyenes lineában lövetnek ki. A’ mozsár-és haubitzágyúk ellenben, a’ mellyeknek kurta tsöjok és nagy lyukok v.száj- jok van , a’ beléjek tétetett bombákat és go­lyóbisokat szivárvány forma kanyarodással lövik el. A* nagy - agyúk nevezete alatt, a’ nagyobb nemű agyúkat (Karthaunen) még­pedig a’ rövid tsöjüket kell érteni. — Súgár- ágvúknak (Feldschlangen) a* hoszszú tsőjű ágyúk neveztetnek. Jegyzés. Vasból is szoktak agyúkat öa-> teni; söc kovátsolni is. §. 148. öntő - műhelyek (Gieszereyen,) Sárga - és veres - rézöntőket a’ kik kis, apró. dolgokat, ’s eszközöket öntenek majd tsak nem minden valamire való helyen lehet ta­lálni. — Német Országban — Aachen , Lüttich, Kölln a’ Rhénus mellett, Norimberga és más némelly helyek, részszerint Öntömühelyeik- röl, részszerint az efféle öntött portékáké kai való kereskedésekről híresek. Norimber- ga majd tsak nem egész Európát maga tart-

Next

/
Oldalképek
Tartalom