Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

indúlt, éhkor más, már az előtt jól meg- tüzessíttetett tégelybe öntetik, a* kavarga- tás és salak lehányás által abban megtiszút- tatik, *8 végre táblákba öntetik. A’ sárgaréz tábláknak öntések alkalmatosságával az öntő vagy köformák az Öntés előtt megszoktak me- legittetni, hogy hirtelen kihűlvén , tcredé- kenyek ne légyenek. A' sárgaréznek egy ré» sze nagy kenyér forma darabokba is szokott öntetni, a’ mellyeket leginkább súgárágyúk- nak , mozsárágyúknak , harangoknak 's a’ t, öntésekre használnak. > Az öntött réztábláknak vastagtáságok rend­szerint 3 ’s 4 lineányi; szélességek 2, hosz* szaságok pedig 3 lábnyi. — A’ sarga réz haj- togathatóbb és nyújthatóbb mint a’ veresréz, a’ honnan abból házi eszközöket ’s edénye­ket könnyebb móddal lehet készíteni mint a’ veresrézből. A’ sárgaréz olvasztó vagy öntőhuták meU lett, rendszerént hámorok, dróthúzó mühe» lyek , bádogot és medentzéket ’s a’ t. ké$zí» tő műhelyek is találtatnak, §• >35. Hámorok (Hammerwerke), A’ hámorokban , —az olvasztóhutákban (Brennhütte) felszabdalt vagy elvagdalt táb» Iák, külömbözö vastagságú pléhekre veret­nek ki, A’ sárgaréz táblákat, hogy jobban engedjenek és lágyabbak legyenek , megszok­ták tüzessífeni; mindaz által kovátsolni tsak akkor kezdik a’ midőn egészszen kihűltek. A’ legvéknyabb pléh tekertspléhnek (RoN Jenblech) neveztetik , és az apró sárga sze­dek’ fejeknek készítésekre szokták használni, A’ második nemű az úgy neveztetett bá- 4ogospléh (Klempnerbleeh) rendszerint, az ISum, a’ *7-ik numerusig megy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom