Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

V~ 138 *“!*

festék fábrikákból is lehet egérkövet vagyar- senikumot kapni, a’ holott az, a’ hoszszú , görbe, és vas-ajjtókbol készülve lévő kéményekben, fekete por formában a’ melly mé- reglisztnek vagy hutafüstnek (Giftmehl,Hüttenrauch) szokott neveztetni, ülepedik és száll le. Ez itt öszvesepertetik , szedetik és innét, a'méreghutába ('Gifthütte) viiétik , a’ holott a’ vélle egyesülve lévő kénkőtől elvá- lasztatik. *— A’ szerint a’ mint benne több vagy kevesebb kénkő marad , avagy elegyít- tetik vélle, fejér, sárga és veres szokott lenni. Ha az egérkőnek tized része kénkő, akkor az sárga és opermentnek vagy aranyglét- nek (auripigmentum), ha pedig benne az ötödik rész kénkő , ekkor veres szinü , és san- darachnak vagy veres egérkőnek (flauschgelb Roszgelb arsenicum rubrum) neveztetik.

Mind ezt mind amazt föképen a’ festők szokták használni. A’ kénkövei elegyedett egérkö kevesbbé mérges ugyan a’ fejérnél ; mindazáltal ezen emlífett festékekkel vigyázva és okosan kell bánni. Legjobb méreg ellen való orvosság a* lúgsó. (sál alcalinum Laugen-, saitz.)

Az említett schmalt vagy kékfesték hutákon kívül. Miszniában Szakszoniában , és Reichensteinban Sléziában sok egérkö találta- tik.

10. Tzinkböl rézzel öszveolvasztva.

$• 1.33- Tjÿnkértz.

Ez , kékes fejér színű félértz , a’ melly a’ törésénél fényes ugyan; de a’ levegőn fényességét könnyen el veszti. Azon nem igen szoktak igyekezni, hogy az értzeiből tzinket kapjanak; hanem azzal inkább más értzeket