Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)
Előbeszéd
XVI tására az y-t felvévén fundamentomoíabban Íródik az elsőbb módon ; mint pedig ekképen hajiba ’s a’ t. A’ midőn pedig minden szónak az eredetét, már vagy tsak azoknak is , a’ mel- lyeknek helyes - írások’mód ja leginkább kérdésben jöhetnek illy formán kikeresni (valamint magoknak a’nemzeteknek valóságos eredeteket is} nem lévén mind ezekre semmi írásbeli erősségünk (ha tsak etymologiai la- byrinthusba esni, és puszta vélekedéseken ’s elmésségeken építeni nem akarunk , mint sokszor a’ nagy Orientalista Bochart és ety- mologizálni szerető OtroAutsi tselekedtek , ’s némeíly mai bizonyos bizonytalansággal , mindazáltal mintegy Cromwelli tekintettel etymológizálók’s orthographizálók tselekesz- nek) rostával való víz merítésnél nem egyéb vólna ; erre nézve a’magyar helyesírás á llan- dó reguláinak megállapításokra, nézve más jobb eszköz annál nem igen lehetne, mintha azok, a’ mintfellyebbis említém , egynéhány született anyai nyelveket fundamentomosan értő, igazi tudós tagokból ezen végre kirendeltetett vagy formálódott Társaság által ha- tároztatnának meg; még pedig olly móddal, hogy minden szó’ helyesírásának egy bizonyos regulája lenne , külömben az írásbeli szakadást és bizonytalanságot el kerülni nem lehet. Míg pedig e’ meg történne (a’ mel- lyet óhajtani lehet hogy hamar essen meg), addig erre nézve más mód nintsen ; hanem hogy a’ Conventionalis avagy a’nevezetesebb íróknál szokásban lévő Orthographiához ragaszkodjunk; ámbár, a’ mint a’ tapasztalás tanítja, ezeknek tekintetek is (változván a’ szállás és írásmódja majd tsak nem minden ötvenedik esztendőben a’ mint más élő úgy a’ magyar nyelvben is) állandó regulául tel- lyességgel nem szolgálhatnak; sőt a’ mi több, sok időknek lefolytéval, ugyanazon egy nemzetnek nyelve annak pallérozódásáhoa ké-
