Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

W Ito **»

donképen nem természeti hiba, hanem inkább onnét származik , hogy a’ német tzínt az olvasztásakor az idegen részektől olly jól :pem szokták megtisztítani, minta' hogy az Anglusok a’ magokét megtisztítják.

Spanyol Országban , gazdag t.zínbányák vannak Çatalor iában és Plan nevű helység mellett Aragóniában. — Az ide való tzínt az ánglus tzínnél jobbnak tartják.

A’ legfájinabb tzinf mi hozzánk Európába Napkeleti Indiából, föképen Malaccábúl szokták hozni.

$. io5.

használása a* Hinnék , — tzínöntŐ portékák (Zi«n? gietzcnpaare.)

Nagyobb részént a’ tzíneket a’ tzínöntök (Zinngieszer) dolgozzák fel. — Nevezetesen készítenek belöllök tálakat, tányérokat, fazekakat, kávékannákat, serkanoákal, pc^ harakat, kalanakat, gyertyatartókat 'sa’t.

Nagyohbára ezek az eszközök formákba Öntetnek , és azután az esztergályládáq

(Drehlade) megesztergályozt^tnak e's ki palléroztatnak.

A* formák sárgarézből; köbül, — gipszből és ólomból vannak.

A’ sárgarézből való formák tartósságokra nézve legjobbak. A’ köböl valók lágy por- vagy homok - kövekből (Sandsteine) vannak készítve, — A’ gipszből valók némelly matériákkal elegyített híg gipszből öntetnek.— Az agyagból való formákat, borjúszörrel e- legyített agyagból készítik, est legroszszab- bak. — A’ tzínqntő a’ formákat maga készíti , még pedig a’ gipszből, agyagból > és ólomból valókat illyetén eszközök mássánál vagy modelljeiknél fogva.

Minden valamire való helyen két három ’s több tzínöntök is vannak, a,' kik a’ fellyebb