Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

ta vagy termés (gediegen) tzín találtasson ç a’ természetben ? ez ideig bizgpytalau.

§. 102.

Az értzektöl való. elutasítása.

Hogy a’ tzínt az értzeitöl el lehessen választani, a’ mint fellyebb. az értzekröi láttuk, azok szélly el töretnek , megpergeltetnek vagy keményen megszáríttatnak, kimosatnak, és osztán megolvasztatnak. Az értzekböl ki- olvasztatott, és a’salakjoktól megtisztítta- tott tzíneket vagy nagy darabokba (Block- zinn} vasserpenyökbe, vagy pedig réz táblákon táb.lákba szokták Önteni. — A’ tzíntáb- lák , ha kihűlnek Öszvetekertetnek vagy gÖmbÖlygettetnek , és tzíntekertseknek (Zinn- ballen) neveztetnek. — Rúdformába is sok tzínek szoktak öntetni.

TÖbnyire minden tzín, a’ niellyböl dolgoznak , ólommal van elegyítve. Egy font tzín- böl és egy font ólombúi való vegyület, két- fontos tzínnek ; a font tzínböl és i fant ó- lombúl való háromfontosnak , é. i. t. neveztetik. — Tíz font tzínböl és egy font ólombúi lészen az úgy neveztetett próbatzin, (Probezinn) A’ kemény ánglus tzín 100 font német tzínböl és 7 font rézből van.

§• >03,

Természeti tulajdonsága a' tzínnek.

A’tiszta tzínnek fényes fejér színe van, é^ kevéssel homályosabb mint az ezüsté. — Ki yévén az ólmot, minden más egyéb értzekr nél lágyabb , a’ honnan kevés rugóerövel a- vagy elasticitással bír. — Nyithatóságára nézve is minden nállánál keményebb ér- izeknél alább való. A’ nyúlóssága hasonló- képen nem nagy mértékben való. — Egy ti-