Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)
A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai
mellyek a’pléhhámorokban vasból kovátsol- tatnak,szoktunk érteni. —A’ fábrikákban leginkább két főbb nemű pléhek készülnek, úgymint: feketék és megtzínezettek. A’pléhek ezen két főbb nemének , ismét mindenik- nek több felosztásai vágynak. A’ fekete vagy tzínezetlen pléhek rendszerint 18 hüvelyknyi szelességüek és 24. hü- velyknyi hoszszaságúak ; némellyek 24 hüv. szélességűek és 30 hűv. hoszszaságúak ; némel- lyek végre 3o hüv. szélességűek és 32 hüv. hoszszaságúak. — A’pléhhámorokban sok darab pléheket kovátsolnak együtt, és hogy a’ kalapálás által öszve ne forrjanak , külön min- deniket ágyából , szénporból és vízből készült kenőttsel szokták bekenni. A’ megtzínezés így esik meg, hogy a’ plé heket először rozs-darából készült savanyúvízben megpítzolják és homokkal megdörgö- lik , — ezután megölvasztott 'sfagygyúval elegyített tzínbe mártják ; 4 végre pedig korpával megdörgölik. — §. 99. Vékony vaspléh táblákat késtitö hámorok. Mivel illyen nemű portékákat sokat dolgoznak fel, erre nézve sok nevezetes pléhhá- morok is vannak. Német Országban főképen a’ Szakszóniai Választó - Fejedelemségben, (most már Királyság) igen sok pléhhámorok találtatnak, «— Azoknak számok mintegy 30-ra tétetik, a’ mellyek közzül mindenikben esztendőnként 300 hordónál többet készítenek. Kiváltképen Schneeberg körül nevezetes pléhhámorok vágynak úgymint: a’Wittií hthali és a’Wil- denthali hámorok. •— Az 179^-ban az Ertzge- hirgi kerületben 145.3mázsa fejér és í5oo mázsa, fekete pléheket vagy vékony lapos vastáblá-