Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

fcan Béts mellett Norimbergában , Iserlohe- ben. ’s a' t. Ezen utolsó helyen készültek leginkább Hollándiába szoktak kihordatni.

§. 80.

Vas -szegek.

Ezek olly esméretes és hasznos vasportékák , a' mellyekkel, forrasztással, enyvezés- sel, faszegekkel öszve nem höthetö dolgokat szoktunk öszvekötni. — A’ szegek tulajdon kovátsoktól az úgy neveztetni szokott szegtsináló kovátsoktúl (Nagelschmiede) készíttetnek. Némellyek kemény , vasbvil némel- lyek pedig lágybúi kovátsoltatnak.

$• 81.

A' Szegeknek killömbözö nemeik.

Felette sok nemű szegek vannak úgymint: —•

Lakatosszegek. (Schlössernägel.) Az ide tartozó , ésmégkissebb nemű szegek közzül, a* mellyek (Broquettes) broketteknek neveztetnek ezer; egy fertály fontot, fél fontot, három fertály fontot, i. fontot, i 1/4 fontot , 1 1fi fontot, i oj.4 fontot, és 2 fontot, szokott nyomni. A’ két fontosok bényomott fejű szegeknek neveztetnek; — ezen neműek ollyak is vannak, a’ mellyek közül ezer harmadfél, sőt három fontot is nyom. Ezekkel főképen a’ lakatosok élnek. — Azokkal a’ mellyekböl ezer egy negyedrész font nehézségű , úgymint a* legkissebb nemüekkel a’ Tapeczírozók és nyereggyártók a’ fájinabb munkáknak szegezésekre szoktak élni. — Az egy fontoson felül valók , nevezetesen , a’ mellyekböl ezer 1 3/4 fontot tészen » sokféle hasznokra szoktak fordittatni a’ mesteremberektől; a’ két fontosokkal nem tsak a’ lakatosok szoktak élni a’ könnyebb munkákra