Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai

zott legnagyobb ’s legerössebb, a’ mellyek közzül némellyik 2000 fontnál istöbbet nyom ; és tsak a’ nagy szélvészekben szoktak használni.

A’ mindennapi vasmatska. (Bug - ód. tägliche Anker) Rendszerént ezzel szoktak élni, 1500 és 1600 font nehézségű szokott lenni.

A' villa vasmatska (Gabelanker) Ezt más vas- matskának ellennébe vetik, — Sullyosságára nézve az elébbenihez tsak nem hasonló.

A' hajító - vasmatska (Wurfanker). Ez a’ vasmatskák között legkissebb. Föképen akkor szokták használni, a’ midőn a’kikötőhely torkolatjában a’hajót egy helyről más helyre akarják vinni. Gyakran három négy, ’s több hajító-vasmatskák is szoktak egy hajon lenni , és 200-tól ,500. fontosok rendszerént.

Űlóvasmatskák (Sitzanker) Ezek alatt vagy vasmatskák értetnek , a’ mellyek szüntelen valamelly kikötő helybe vannak , hogy azok által a’ hajókat nagy hajóköteleknél fogva és a’ szélnek segítségével húzhassák. — Három - négy - öt-karú vasmats* kák is vannak. *— Rendszerént a’ négykarú- akkal a* mellyek GragenseVnek neveztetnek, szokták a’tengerbe süllyedtt portékákat felkeresni. A’ nagy hadako/ó hajóknak legnagyobb vasmatskáik gyakran 6000 fontnál is nehezebbek.

§• 77.

Vasmatskafábrikák vagy műhelyek.

Többnyire a’vasmatskákat a’tengermel- lyéki Városokban lakó vasmatska -kovátsok (^Ankerschmiede) kovátsolják. Ha a’ tengerpartoktól távolabb ’s az Országban bellyebb lévő helyeken készíttetnének , azoknak a’ hajókhoz váló szállíttatások felette sokba kerülne,-— Erre nézve lehet már Hamburgban

A1 to-