Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)

Előbeszéd

XII

dolgokat jól kell érteni; ámbár rangjához és értékéhez képest azzal nem kéntelen is, hogy magasüssön, főzzön; külömben az ezekben esett hibákat sem észre nem vehetné, sem pedig meg nem jobbíthatná, sőt a’ jó rendet, és tekintetét is tselédjei között illendő- kepen fenn nem tarhatná.

Ha szintén e’ jelen való könyvetske elégtelen vólna is arra, hogy ebből valaki, a' mint már fellyebb említettem , a’ mesterségeknek avagy tsak a’ theoriájokat is egész kitér jedségében megtanulhatná; annyi hasznát mindazáltal bizonyosan veheti, hogy a’ kézi mesterségekre tartozó szókat, a’mesteremberek között szokásban lévő tulajdonszól- Jás formájit könnyebben megértheti; a’ ma- chináknak és ezek részeiknek mechanismusát jobban felveheti, és átaljában minden ide tartozó dolgokat, eszközöket hasznosabban nézegethet meg mint az, a’ ki mind ezekről tsak ennyit sem tud. •— Ha a’híres Pompadour, és Nivernoisi Herczeg a’ mesterségről vekről tsak ennyit tudtak vólna is, a’mennyi ezen könyvben feltaláltatik: úgy az elsőbb tudhatta vólna hogy a’ strimflit (harisnyát) mimódon készítik, és a’pirossítót miből tsi- nálják ; a’ másik pedig a’ fogoly - madarakat mivel lövik. *)

*) A’ fellyebb említett szavakban tzélozás van az egykori Nivernoisi Herttegről és Portipadourról való anekdotára , melly szerint egykor XV La-: jós Frantzia Király idejében Trianon nevű mulató kastéllyában a’ Királyi asztal felett hihetőképen a’ vadászatról vagy pedig a’ kéz - vagy mesterség - mívekről lévéri szó , a’ Hertzeg ékké» pen szóllott. Mi minden nap fogoly madarat lövünk és azt mivel lőjjük nem tudjuk. A’ mellv- ye Pompadour: Különös dolog hogy rendszerint azokról a’ dolgokról a’ mellyekre mind?*!*