Möller János: Az európai manufaktúrák' és fábrikák mesterség míveik (Budapest, 1818)
A. Az ásványok Országból való mesterség produktumai
A’ lo-dik num. hajtödrótoknak hívattat- siak ; — eg y és két ólmú drótoknak is, a’ szçf rint a’mint azokon egy vagy több ólom gyűrű vagy karika van. Al öt álmos vékonyságára nézve az emberi hajszálhoz hasonló. A’ Hárzon lévő fábrikákban a’ vasdrótoknak *4. numerusok van; nem külömben a’ Swétziai drótok is 24 numerusok által külömr böztetenek meg egymástól. A’ legjobb Hamburgi drótot, eerebendrátnak Í ievezik; mivel a’ gyapjú-maqufakturákban evő gerebenek illyen drótbúi kés/.jttetnek, A’ legfájinabb nemű 000 numerusa. — A 'gereben drót után következik a’ 00 num. ezutarç o , 1/2 ,1 , 2 . 3 , 4 , 5, 6. — Ez az utolsó numerus olly forma vastagságú mint egy lúd- toll, vagy penna. A' Szaltzburgi Hertzegségben Pótlóban a' drótnak 33 nemét számlálnak. A’ legfájinabb vas - és sárgaréz-drótot Ma~ fiienrdion-nak szokták nevezni. Ezeknek mind a’ két nemét muzsikai szerszámokra használják föképen. §• .0. Pas-drótfabrikált. A’ midőn a’ vasdrót ollyan portéka , mellynek na gy kelete van , sok hámorok mellett, drótmaímok is szoktak lenni. Legtöbb drótot készítenek a’ Stájermárki , Baireuthi , Szaltzburgi, a* Hartzon lévő, az. Jserjohci, Suhlai , — Köllni a’ Rhénus mellett; Liittichí , Neustadt - Eberswáldi , Hamburgi és Ertzgebirgi 's a’ t. fábrikákban. — J sak az Ertzgebirgi kerületben Szakszóméban 1708-ben 416 mázsa vasdrótot készítettek. Az esmeretes Köllni drótok hordókban jr/okUk a’ vásárokra hordatni ; még pedig
