Bányász Jenő: Az árúvédjegy és mintaoltalmi jog kézikönyve (Budapest, 1910)

IV. A bel- és külföldi védjegyek lajstromozása és megújítása körüli eljárás

39

.4 kérvényhez csatolandók:

1. a forgalomban megjelenő védjegy képe (hat példányban) ;

2. a védjegy nyomtatásra alkalmas kliséje (a klisének prizma alakúnak és 23—24 mm magasnak kell lennie, hossza és szélessége pedig legfeljebb 130 mm-re terjedhet). A klisé a (védjegynek a „Központi Védjegy-Értesítődben történt kihirdetése után a félnek visszaadatik ;

3. a védjegyenként 10 K lajstromdíj lefizetését igazoló nyugtatvány.

A lajstromozási díj sem el nem engedhető, sem a félnek vissza nem téríttetik, még akkor sem, ha a lajstromozási kérelem csupán előjegyeztetett.

4. öntés, beütés, sajtolás, beégetés, edzés stb. által közvetlenül fém, üveg- és hasonló anyagon alkalmazandó védjegyeknél a nyomda útján előállított fekete lenyomatokon kívül három próbanyomat és pedig ugyanazon anyagból, melyre az árúvédjegy alkalmaztatni fog, (pl. három darabka üveg, szappan vagy fémlemez, melyekbe a véd. jegy már be van edzve, sajtolva vagy ütve.).

A próbanyomatok minden egyes példánya átlyukkasztandó, hogy a lyukon átfűzött zsinegen oly jegyzés legyen alkalmazható, mely a védjegy- lajstrom illető számára utal. A próbanyomatnak a védjegyképet természetes nagyságban kell feltüntetnie és oly méretű legyen, hogy a védjegyképen kívül ne maradjon több, mint két centi- méternyi üres szél.

Oly védjegyekről, melyek pléhdobozokra festve vagy zománczozva alkalmaztatnak, a lajstromba