Bányász Jenő: Az árúvédjegy és mintaoltalmi jog kézikönyve (Budapest, 1910)
Függelék
152 föltüntetésére, vájjon azok nyitva avagy lezárt csomagban, pecsét alatt tétettek-e le ; e) az oltalmi idő megszűnési napjának és a megszűnés okának bejegyzésére ; f) a befolyt lajstromozási díj és lajstromozási illeték följegyzésére ; g) végre a „Megjegyzések“ számára minden egyéb, a mintára és tulajdonosára vonatkozó körülmény följegyzésére. 16. §. Ha valaki mintát jelent be és azt le is teszi, a mintalajstromozó a díjak lefizetésének igazolása után a mintalajstrom a—f rovatait kitölti ; — azután a B) minta szerint a féllel jegyzőkönyvet vesz föl (8. § 2. pont) és az esetben, ha a minta pecsét alatt zárt csomagban tétetett le, a fél részére a C) alatti igazolványt állítja ki. Ha a minta nyitva tétetik le, akkor a D) minta szerinti igazolvány (12. § 2. pont) magára a félnek visszaadandó példányra állítandó ki. Ha ez a minta természete szerint lehetetlen, akkor külön önálló igazolvány állítandó ki. 17. §. Minden kereskedelmi és iparkamara pontos lejárati nyilvántartást köteles vezetni már a végből, hogy az első oltalmi év lejártával, az oltalmat élvező titkos minták, a nyilvános mintatárba (13. § b) pont) és onnét az oltalmi idő lejárta után a köztulajdonba átment minták tárába (13. § c) pont) áthelyeztessenek. A m. kir. szabadalmi hivatal, mely megbízásomból a központi mintalajstromozó hivatal teendőit végzi, a köztulajdonba átment mintákat lejártuk után egy év múlva a letevőknek visszaadja és ha azok a fölszólítástól számított egy hónapon belül a minták átvétele végett nem jelentkeznek, akkor a letett minták értékesíttetnek és az ekként befolyt összeg az országos ipari és kereskedelmi alap gyarapítására fordíttatik.
