Bányász Jenő: Az árúvédjegy és mintaoltalmi jog kézikönyve (Budapest, 1910)
Függelék
147 I. FEJEZET. Általános rendelkezések. 1- §• Az ipari készítményeken alkalmazható új minták készítői, illetve ezek jogutódai új ipari mintáikra nézve — a jelen rendelet határozmányai szerint, — törvényes oltalomban részesülnek. 2- §. Minta alatt valamely iparczikk külső alakjára vonatkozó és ezen iparczikken alkalmazható alakításnak, illetve ábrázolásnak példánjra értendő. A minta épp úgy vonatkozhat iparczikkek síkfölületének különös vagy sajátlagos kiképzésére, mint domború vagy homorú alakításban vagy ilyen alakítások vegyítésében előállított iparczikkekre, illetve plasztikai alakításokra. 3. §. A ki egy új mintát készít vagy a maga számára ilyet mással készíttet, az a jelen rendeletben megszabott időtartamon belül (6. §.) és az alább megállapított föltételek teljesítése után (7. §.) egyedül és kizárólag van jogosítva arra, hogy az illető minta szerint vagy azzal ellátva, valamely iparczikket iparszerűleg készítsen és forgalomba hozzon. Az ily minta tulajdonosa ezen jogát egészben vagy részben másra is átruházhatja. Nem szerezhető meg a jelen szakasz szerint biztosított kizárólagos kihasználási jog jogérvényesen olyan mintára, melyet a letevő bel- vagv külföldön jogellenesen szerzett meg. (28. § e) pont.) 4. §. Olyan mintára, a mely önálló művészeti munka puszta utánzása, kizárólagos kihasználási jog nem szerezhető. 5 5. §. A kinek a magyar szent korona országainak területén rendes lakóhelye nincs, az mintaoltalmi jogot itt csak 10*
