Bányász Jenő: Az árúvédjegy és mintaoltalmi jog kézikönyve (Budapest, 1910)

Függelék

126

tenni, hogy ezen példányok egyike a másik állam központi hivatalának átküldhető legyen ; ennek az átküldésnek legkésőbben a letétel havát követő hat hónapon belül kell megtörténnie.

Az ilyen árújegyre, mustrára vagy mintára vonatkozó intézkedésekre és határozatokra azon állam illetékes, a mely államban az árújegy lajstromoztatott, illetve a mustra vagy a minta letétetett.

Mindazonáltal a következő keresetek nemcsak a hazai, hanem a másik állam illetékes hatósága előtt is megindíthatok ; ez utóbbinál azonban csupán akként, hogy az Ítéletnek csak ezen állam területén lesz joghatálya. Ilyenek :

a) valamely árújegv törlésére irányuló keresetek régebbi, jogérvényesen fennálló árújegyhez való hasonlóság alapján;

b) keresetek korábbi használat alapján;

c) keresetek névhez, czímerhez, czéghez, vagy telepmegjelöléshez való jog alapján ;

d) megállapítási keresetek, vagyis annak megállapítására irányuló keresetek, hogy valakit valamely árújegy kizárólagos használati joga korábbi elsőbbséggel bíró árújegy fennállása daczára is megillet;

é) valamely árújegynek szabudjegyminősége alapján való törlésére irányuló kereset, ez utóbbi azonban csak a lajstromozástól számított három éven belül, a mely időn túl az árújegy már csak a hazai államnak illetékes hatósága előtt támadható meg.

Az előbbi bekezdésnek az a)-tól egész d)-ig felsorolt keresetekre vonatkozó rendelkezései a mustra- vagy mintaoltalmi jog érvénytelenítése és megszűnése iránt indított keresetekre, valamint esetleges mintaoltalmi megállapítási keresetekre is kiterjednek. A mustraoltalomra való jog azonban nem fog megszűntnek nyilváníttatni, ha a mustra szerint előállított készítmények az egyik állam területéből a másik állam területére behozatnak, vagy ha a mustrát csakis az egyik államban használták.

4. A két állam mindegyikében az árújegj'ek tekintetében illetékesen teljesített lajstromozásokat s egyéb