Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémbányászat
91 illetve 1866-tól 1895-ig terjedő 30 év alatt a következő arany mennyiséget termelték nálunk : Évben KgÉvben Kg. 1866 .................... ................ 1615 1881.................... ................ 1578 1867 .................... ................ 1827 1882 .................... ................ 1724 1868 .................... ................ 1661 1883 .................... ................ 1628 1869 .................... ................ 1557 1884 .................... ................ 1684 1870 .................... ................ 1482 1885 .................... ................ 1719 1871.................... ................ 1392 1886 .................... . . . 1789 1872 .................... ................ 1434 1887 .................... ................ 1862 1873 .................... ................ 1233 1888 .................... ................ 1806 1874 ... ................ 1291 1889 .................... ................ 2215 1875 .................... ................ 1577 1890 .................... ................ 2131 1876 .................... ................ 1890 1891.................... ................ 2184 1877 .................... ................ 1704 1892 .................... ................ 2247 1878 .................... ................ 1807 1893 .................... .... 2500 1879 .................... ................ 1594 1894 .................... ................ 2687 1880 .................... . . . . . 1604 1895 .................... ................ 3187 Összesen . . 54.609 Ennek az értéke 76,179.555 aranyforint. Ebben az időszakban az 1873-ik évre esik a legkisebb termelés, de azóta folytonosan és 1888 óta tekintélyes növekedés mutatkozik, mig 1895-ben már majdnem háromszorosra emelkedett a termelés. Az ezen évben termelt aranyból esik 19°/o kincstári és 81 °/o magánbányaművekre, mig az előbbi években csak 50—60%-a a termelt aranynak került ki a magánbányából. A termelés fokozásában részük van ugyan a kincstári bányaműveknek is, de csak mérsékelt arányban ; leginkább hozzájárultak a Hunyad vármegyében újabban keletkezett nagyszabású bányavállalatok, melyeket tüzetesebben ismertettünk, s melyekre nézve mint sajnálatost, csupán azt kell felhoznunk, hogy nem hazai, hanem idegen tőke közvetítésével nyertek fellendülést, s hogy ennélfogva a gyümölcs is legnagyobb részben idegenbe fog kerülni. A bányáinkban termelt arany, kevés kivétellel, pénzitési czélokra hasz- náltatik fel. 1894. évben ugyanis 1091 kg. belföldön készült és csak 337 kg. külföldi aranyáru került fémjelzés alá, azonban a belföldi árúnak is csak kis része készült bányaaranyból. Ausztriában ugyanazon évben 3420 kg. belföldi és 1384 kg. külföldi arany áru került fémjelzés alá. A teljesség kedvéért megemlítjük még, hogy évenként mintegy 10.000 klgr. aranyáru-bevitelünk van, s hogy Preston becslése szerint az 1893. és 1894. években 75.500 kg. illetve 78.500 kg. aranyat használtak fel ipari czélokra, e szerint tehát mintegy 180.000 kg. illetve 215.000 kg. arany maradt volna pénzitési czélokra, vagy bankletétben.
