Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémbányászat
80 oszlopos hajtógépnek érdekes mintáit, további ízléses oszlopelrendezésben a drótkötélgyár különféle gyártmányait, úgymint aczélköteleket 36—144 szálból sodrott henger-szalag és kúpos köteleket. E helyen felemlítendő a selmeczi bányaigazgatóság geológiai osztályának igen tanulságos kiállítása : Selmecz- bánya környékének geológiai nagy térképe ; geológiai szelvények a Spitaler- éren, Selmeczbánya érczeinek geológiai viszonyait feltüntető rajzok és szelvények, valamint a II. József altáró szelvénye. Különálló sziklacsoportban fel voltak tüntetve a kerületbeli jellemző kőzetek és telért kitöltő ásványok, szekrényekben rendszeres gyűjtemény volt kiállítva földszinti és telérkőzetekből. Az előbbiekből az Alluvium-korhoz tartozó 5 darab, a Diluviumból 3 darab, a kenozói Pliocen-korból 20 darab, a Plio- cen-Miocenből 88 darab, az Oligocenből 10 darab, az Eocénből 2 darab; a mezozói korból 40 darab, a Paleozói és Archeiből 22 kőzetdarab. Érkőzet és kitöltési ásvány volt kiállítva : a Colloredo-érből 8 darab, az Antal-érből 12 darab, a Baptista-érből 5 darab, a Finsterorti-érből 11 darab, a Mindszenttáró-érből 50 darab, a József-érből 18 darab, az ó-Antal-táróérből 43 darab, a Teréz-érből 28 darab, a Pjergaknai lapos érből 2 darab, a Móder-tárói érből 3 darab, a Benjamin-érből 1 darab, a Vorsinken-érből 1 darab, a Wolfakna-érből 2 darab, a Bieber-érből 23 darab, a Grünner- érből 29 darab, a Spitaler-érből 125 darab, a János-érből 22 darab, az István- érből 5 darab, a György-táróból 13 darab. Körmöczbányai ni. Mr. bányamű. Ezen, talán a selmeczbányainál is régibb bányamű 1546-ban került kincstári kezelés alá. Adományozott bányaterület 8,652.409 m2. Van 18 kezelési és 64 üzemi épülete és 196 kát. hold földterülete. A bányamívelés tárgyát zöldkőtrachytban fekvő arany-, ezüst-tartalmú telérek képezik, melyeknek némelyike 50—60 m. vastag. Nevezetesebb a főtelér, a Schrámen-telér, a Kirchbergi telér számos födü és fekü érrel. A munkálatok régente itt is aknából indultak ki, melyeknek víztelenítése végett 1385-ben a városi félő altárót kezdték kihajtani, mely ez idő szerint 6000 m. hosszú. Alantabb 108 méterrel a Mély altárót nyitották 1519-ben; vájataival együtt meghaladja a 10.000 métert. Idővel a mívelések 160 méternyire mélyebbre haladván le, 200 méterrel a mély altáró alatt 1841-ben a Garam folyó partján a Nándor-altárót kezdték, melyből 1895. év végéig 10.107 m. volt kivájva, hátra van még a közvetetlen czélig, a Ludvika-aknáig 3253 m. és az Anna-aknáig további 1726 méter. A földalatti vasutak hossza 13.161 m., a földszinieké 2057 m., a szellőztetésre szolgál 2 gőzgép 50 lóerőre, 3 vizerejü gép 75 lóerőre. A szállításnál van 1 gőzgép 25/íóerőre, 3 vizerejü gép 26 lóerőre és a villamos erőátvitelre egy primár-dinamo 47.300 Watt, egy turbina 100 lóerőre, a vizemelést közvetíti egy 100 lóerejü gőzgép. Az érczelőkészitésnél vannak vizi kerekek 209 lóerőre, 240 zúzónyil, 34 lökőszér, 15 fekvő, 34 seprő, 305 ponyva és 39 arany szér.
