Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)

Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók

úgy megköveteli a helyes műértelmet és a finomult művészeti lelkesedést akár a festészet vagy szobrászat. Nagyon sok szépet láttunk, nagyon sok ízléssel elrendezve. A gazdag fényképészeti kiállításban Divald Károly, a Dunky fivérek, Goszleth István, Kalmár Péter, Klösz György, Mai és társa, avagy Weinwurm Antal, egyenlően kivették részüket a dicsőségből. Legelsők az elsők között mégis csak a Koller és Streliczky ezég termékei voltak. Ezeknél szebbeket, ezeknél jobbakat már képzelni sem lehet. Ezek a fényképek tényleg már nem is ipari produktumok, hanem valóságos műremekek voltak. Fiatal, tetterős és felette intelligens emberek ennek a két ezégnek vezetői és ez meglátszik minden egyes munkájukon. A közönség igazi élvezettel szemlélte a fényképészeti kiállítást és nem restéit azon ötször-hatszor is végigmenni, hogy minden egyes részletét megláthassa. Az előadottak eléggé bizonyítják, hogy a sokszorosító iparágak a mil­lenniumi kiállításon méltóan voltak képviselve. A ki nem restelte a fáradtságot a dolgok részletes megtekintésére, az sokat tapasztalhatott és igen sokat tanul­hatott. De ebből a kiállításból azt a tanulságot is meríthettük, hogy sok, igen sok még a teendőnk a sokszorosító ipar egyik-másik ágában és hogy lanka­datlan, folytonos munkásságra van szükség, hogy a hibákat helyrehozzuk, a mulasztásokat kipótoljuk. És a mikor majd el fog jönni, mert hisz okvetetlen megjön az az idő, a mely nem az olcsó, hanem a jó munkára helyezi a főpulyt: akkor lesz majd csak igazán alkalmunk a sokszorositó ipar belterjes fejlesztésére fordítani a főgondot és akkor el fogjuk érni mindnyájunk keblének hő kívánságát — a sokszorositó ipar igazi felvirágzását ! Matlbkovits: Magyarország az ezredik évben. VII. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom