Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Fémbányászat és kohászat - Fémbányászat
Fémbányászat* Irta : Szathmáry Béla miniszteri tanácsos. Hazánk közgazdasági életében előkelő helyet foglal el a fémbányászat ősi időktől kezdve mostanig. Az aranybányászat kiválóan hazánknak a királyhágóntúli részeiben összpontosul, mig a többi fémeknek, nevezetesen az ezüst, ólom, réz, antimón stb. bányászata a Magyarországot övedző éjszaknyugoti, éjszaki és éjszakkeleti hegységekben van relepitve. Keletkezésére nézve legrégibbnek az aranybányászat látszik. Hogy már a római hódítást megelőzőleg is lehetett főleg az erdélyi részek területén arany termelés, ezt némely történész Herodotnak egy leírásából következteti, ki midőn Dárius Histaspes persa királynak Kr. e. 513-ban a Scytha birodalom ellen — melynek Erdély kiegészítő része volt — indított hadjáratát leírja, Scythia és lakosai ismertetésénél azt állítja, hogy a Maris partján az Agothyrzek laknak, egy »aranyat kedvelő nép«. De hogy már a római foglalást megelőzőleg is létezett itt aranybányászat, az más körülményekből is következtethető; mert bármily olcsó és nagymérvű munkaerő állott is a rabszolgák és hadifoglyokban a hódítók rendelkezésére, mindazáltal tekintetbe véve a repesztőanyagok akkori teljes hiányát, alig hihető, hogy a nem több, mint másfél századig tartott uralmuk alatt egyedül ékkel és csákánynyal képesek lettek volna oly roppant mérvű hegyrombolást véghezvinni, a minőt ez a vidék az ó-korból felmutat. A római uralom korszakákan folytatott nagymérvű aranybányászatról az arany- tartalmú érczhegység tájain ma is feltalálható számos római emlék és bányász- vonatkozású lelet tanúskodik. A Kr. u. III. században megindult népvándorlás, melynek árja Róma Erdély feletti uralmának véget vetett, megsemmisíteni látszott az itt megteremtett kulturális életet, a nemesfém-bányászat is való- szinüleg csak kisebb mérvben tartotta fenn magát a hegyekben visszaszorult néptöredékeknél. Az aranyon kívül leginkább a réz lehetett a legrégibb időkben a bányászkodás tárgya, nevezetesen Beszterczebánya környékén a Kr. u. VIII-ik századba helyezik a bányamívelés kezdetét.
