Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
695 Ausztriában működik 199 czukorgyár, Magyarországban 17. A ki ezeket a számokat látja és tudja azt, hogy a czukorrépatermelés rendszerint a legjobban fizető termelési ágak egyike, az — azt hiszem — nem fog a felett kételkedni, hogy a műtrágya-fogyasztás csekély mértékének és a magyar mezőgazdasági válságnak egyik nagyon fontos oka az, hogy a mező- gazdaságra támaszkodó iparunk, viszonyítva a mezőgazdaság igen nagy terjedelméhez nagyon csekély. Van ugyan szesz- és malomiparunk, melyek szintén a mezőgazdaság érdekeit szolgálják, de mindenki ismeri ezeknek jelenlegi helyzetét. Ne feledjük el különben, hogy még szesztermelésünk is jóval kisebb, mint az osztrák és hasonlithatlanul csekélyebb a németországinál. 1894 szeptember 1-től 1895 augusztus 31-ig 100 perczentes spirituszban termelt : Ausztria 1,368.258 hektolitert. Magyarország 941.435 hektolitert. Németország pedig az 1893—94-ki campagneban 3,262.685 hektolitert. Véleményünk szerint első és legfontosabb feladatunk volna tehát a mező- gazdaságra közvetetlenül támaszkodó iparágak fejlesztésére és az egészségtelen állapotok szanálására, ott a hol ilyenek észlelhetők, törekedni ; ettől várható a »mezőgazdasági válság« megszűnése vagy legalább elviselhetősége és ettől a műtrágya-fogyasztás emelkedése, a melyről ezen fejezetben szólunk. * * * Elmondottuk saját véleményünket a műtrágyagyártás és fogyasztás jelen állapotáról. Czélszerünek látjuk a gyakorlat embereit, a gyárosokat is szóhoz juttatni. Álljon tehát itt az egeresi műtrágyagyár tulajdonosának dr. Krámer Tivadarnak véleménye a mütrágyaiparról és a műtrágyák használatáról Magyarországon, melyet felkérésemre szives volt velem közölni s mely sok érdekest és tanulságost tartalmaz a műtrágyagyártással rokon iparágakról is. »Az egyes műtrágyafajok használatáról szólva, első sorban & szuperfoszfátokról kell említést tennünk, melyek Magyarországon, a hol a talaj leginkább foszforsavban szegény, legjobban tudtak tért hódítani. Ezek is képezik tehát a műtrágyagyárak főtermékeit és habár kétségtelen, hogy Magyarország teljes szuperfoszfát-szükségletét tudják fedezni, mégis ezen termékekből tetemes mennyiségek jönnek be a szomszédos Ausztriából, mig ellenben gyáraink aránylag sokkal kevesebbet exportálnak oda. Tényleg a behozatal szuperfoszfátokban 1895-ben 55.000 métermázsa volt, mig ellenben a kivitel ugyanazon időben csak 20.000 métermázsára rúgott. Ezen kivitel természetesen, tekintve az osztrák gyárak nagy konkurrencziáját, úgyszólván minden gyártási haszon nélkül járt. A második, Magyarországon meghonosított foszforsavat tartalmazó műtrágya a thouiassalak-liszt, melynek használata, ott a hol nincsen szükség vízben könnyen oldható foszforsavra, igen előnyös, nálunk azonban csak kis mennyiségben állittatik elő, mivel hiányzik hozzá a nyersanyag, a mennyiben vasgyáraink a rima-murányit kivéve, a Thomas-proczessust nem használják ; többnyire tehát behozzák Csehországból, egy kis részét Angliából is. Az összes behozatal 20.000 métermázsa, A légenytrágyák közül leginkább a chilisalélrom dívik és habár egyike a legdrágább műtrágyának, használatát már a legtöbb gazda magáévá tette. Az ezen
