Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
588 cliszitéseket vagy kompozicziókat nem is mutattak be. így tehát a kiállítási vásárra dolgozó festőműhelyek még műipari szempontból se érdemelnek nagyobb figyelmet. * * * A horvát- és szlavonországi agyagipar haladásáról és fejlettségéről az ezredéves kiállításon nehéz volt magunknak képet alkotni,fannál kevésbbé, mivel részletes adatok hiányoztak és a horvát iparosok nem is vettek átalá- nosan részt kiállításunkban. De annyit mégis észlelhettünk, hogy a horvát- szlavon részekben az ipari viszonyok a magyarországiakhoz annyiban hasonlók, hogy itt is főleg csak az építőanyagok készítésével foglalkozó gyárak indultak fejlődésnek. A 781 fazekas közül 264 dolgozik segédszemélyzettel s ezek munkásainak száma is csak 358-at tesz ki, a miből tehát azt következtethetjük, hogy a fazekisipar már ott is csak szegényes jövedelmet hajt. A kiállított fazekasáruk pedig mind egyszerűek és kezdetlegesek. Kedvezőbbet mondhatunk az építőanyagokkal foglalkozó iparvállalatokról, a mennyiben ezek jobb minőségű téglaárukat állítottak ki s több nagyobb gyárban már a téglagépeket és körkemenczéket is alkalmazzák. Horvátországnak legelőkelőbb kerámiái gyárvállalata a »Zagorka« bedekovcsinai agyagárugyár. Ez a »Wienerberger Ziegeleifabriks- u. Baugesellschaft« tulajdonában lévő ipartelep tűzálló és kőanyagárukat, valamint kitűnő minőségű és szép mettlachi lemezeket mutatott be. Finomabb agyagáruk, kőedények stb. Horvát- és Szlavonországban nem készülnek, csakis a kályhagyártás mutat jelentékenyebb fejlődést, különösen Zágrábban. A zágrábi gyárak közül Hallina J., Képért Dragulin, Pospisil J. állítottak ki jól dolgozott kályhákat, melyek a nagyobb gyárak készítményeivel is versenyezhetnek. * * * A kiállításon szétszórt anyag egybegyűjtése, melyhez kiegészítésül a magyar kir. műegyetem technológiai gyűjteményében bemutatott régibb hazai kerámiái tárgyak járultak, ime ilyen tájékoztató képet nyújt agyagiparunkról. Ez a kép sok hiányt és hézagot mutat, a mennyiben az agyagiparnak egyes ágai még teljesen hiányzanak, mások pedig stagnálnak, de egészben véve mégis észlelhettük a fokozatos haladást és fejlődést, sőt a hol azt nem tapasztalhattuk, mivel iparosaink talán nem találták meg a helyes irányt, ott sem tagadhatjuk meg a törekvésnek elismerését.
