Szterényi József: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye: bányászat, kohászat, ipar (Budapest, 1898)
Gépipar - Gőzkazánok, túhevitők, kazántüzelő berendezések és tápláló tisztitók
575 stb. állított ki, azonban ennek az árunak legnagyobb része, mint arról a mezőgazdasági csoportban meggyőződhettünk, a nagyobb uradalmakban házilag készül. * * * Kövező- és burkolóanyagok. Anyaguk szerint a tömör, zsugorodásig égetett" kövező- és burkolóárúk vagy közönséges, könnyen olvadó agyagból, vagy a tűzállóbb kőanyag-agyagból készülhetnek. Az első csoportba számíthatjuk az u. n. kongótéglát és a keramitot, a másodikba a kőanyagagyagból égetett kövező- és burkolótéglákat és ezek finomabb nemét, a pyrogránitot és az u. n. mettlachi lemezt. A kongótégla (Klinker) nem más mint közönséges, de az agyag zsugorodásáig égetett tégla. A kongótégla készülhet vasoxydos agyagból, mikor vöröses-barna, sőt egészen feketeszínü téglát nyernek, az u. n. vasastéglát, vagy készíthetjük oly téglaagyagból is, melyben körülbelül 15°/o mész van. Ezeknek a meszes agyagból készített tégláknak színe zöldes-sárga. A kongótégla hazája Eszak-Németország és a Németalföld. Ezekben a kőben szegény országokban a kongótégla nem csak a városok, hanem az országutak kövező anyaga is. Hazánkban még kevéssé alkalmazták, habár ez az anyag első sorban volna hivatva, alföldünk útmizeriáin segíteni és gyártásának sem állná útját semmi, mert minden téglagyár külön berendezések nélkül is készítheti. Közönséges vasastéglát különben már a régebbi kiállításokon több téglagyár, névszerint a Zsoldos Ferenczé (Szentesen), Kovács testvéreké (Szentesen) és a gróf Almási Dénes gyulavári uradalma stb. állítottak ki ; újabban még a Debreczeni téglagyár-társulat (Rössler, Berger és Horváth) is mutatott be ilyeneket. A keramit vagy a külföldön bazalttéglának is nevezett anyag sem más, mint kongótégla, csak hogy azt az anyagot gondosabban készítik. A keramit- gyártást Rost 0. a rákosi gyárban honosította meg. Előállítására a meszes téglaagyagot a separatorral aprítják, a téglákat vagy lemezeket pedig szárazon sajtolják. Hanem a gyártás lényege az égetés módja, mety abban különbözik a kongótégla égetésétől, hogy a keramitot oly magas hőfoknál égetik, melyben az agyag már olvadásnak indul; de hogy a megpuhuló tégla alakját megtartsa, darabonkint külön-külön egy homokkal behintett tűzálló agyaglapra fektetik. A keramitárukat most az ezek gyártására alakult Magyar kerámiái gyár részvénytársaság kőbányai gyárában is készitik, melynek technikai vezetője Rost, ki ennek az anyagnak folyvást tökéletesebbé emelésén fáradozik. Ez a gyár a keramitnak már is sokféle alkalmazhatóságát mutatta be. Kiállított nevezetesen különféle burkolóköveket és lemezeket, hornyolt téglákat, melyeket a székesfővárosi nagy csatorna építésénél alkalmaztak s végre mint érdekes újdonságot egy hornyolt keramittéglákból épített kéményt. A keramittégláknak rendkívüli ellentállóképessegét mutatja, hogy a m. kir. József-műegyetem műszaki mechanikai laboratóriumában Nagy Dezső tanár 12 keramit próbán végzett
